Mindenkit visszavár a 20 éves tatai Refi

Húsz évvel ezelőtt még csak álom volt, ma már több mint négyszáz fiatal tanul helyben, értékalapú, lelki és szellemi nevelést kapva a Tatai Református Gimnáziumban. Az intézmény idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját, ami nemcsak egy kerek szám, hanem egy közösség életében mérföldkő: visszatekintés, számvetés, hálaadás és új lendület ideje. Cikkünkben a tatai Refi történetét idézzük vissza. 

A tatai református oktatás története messzebbre nyúlik vissza, mint gondolnánk: már 1608-ban iskolát alapítottak a városban, épp ott, ahol a mai intézmény áll. Ez az iskola a későbbiekben gimnáziumként is működött, a komáromi és debreceni iskolák partikulájaként. Bár 1759-ben az Esterházyak hatására a református oktatás Kocsra szorult, és ott hamar elsorvadt, a református szellemiség nem tűnt el Tatáról – csak hosszú álomba merült.

20 éves a tatai Refi

Ez az álom több mint két évszázad múlva, a rendszerváltás után kezdett újraéledni. A XIX. századi iskolaépület, amely 1995-től a Talentum Alapítványi Iskola otthona volt, 2004-ben ismét eladóvá vált. Ekkor vetődött fel, hogy a Tatai Református Egyházközség megvásárolja az ingatlant, és újraindítja a város református középiskoláját.

Döntés egy mélypont után

A gimnázium megalapítására dr. Kálmán Attilát, a Pápai Református Gimnázium akkor nyugdíjba vonuló igazgatóját kérték fel. Bár egészségi állapota miatt kezdetben habozott, végül a 2004. december 5-i, a határon túli magyarok kettős állampolgárságát elutasító népszavazás élménye sarkallta döntésre. A Hír TV-nek 2008-ban adott interjújában így fogalmazott: „Életem mélypontja 2004. december 5. volt, az a bizonyos szégyenteljes népszavazás. Nem hittem, hogy ez a nép ilyen mélyre tud süllyedni… S akkor azt mondtam: amíg élek és bírom, folytatni kell, nem szabad abbahagyni…”

2005. szeptember elsején 17 tanárral és 72 kilencedikes diákkal megkezdődött az oktatás a Pápai Református Kollégium tagintézményeként.

A kezdeti segítség 

Pedagógiai programjukat is innen vették át, kiegészítve és „testre szabva” azt a tatai viszonyokra. Pedig eredetileg két osztályban csak 60 tanulóval számoltak. A valóság másképp alakult: 162 jelentkező volt az első évre, és a sok indokolt fellebbezés miatt végül 72 fő nyert felvételt. A nagy érdeklődés egyik oka az volt, hogy Budapest és Győr között nem működött egyetlen egyházi középiskola sem. Azoknak, akik ilyenben szerettek volna továbbtanulni, addig internátusba kellett költözniük, elszakadva családjuktól.
Az induláshoz szinte minden mozdítható felszerelést külföldről vagy más iskolákból kaptak. A bútorokat, táblákat, szertári eszközöket Hollandia, Svájc és a Pápai Református Kollégium adományozta. A Kőkúti Általános Iskola tornatermének és ebédlőjének használatával pedig kulcsfontosságú segítséget nyújtott a napi működéshez.

Megerősödés és növekedés

Az első év tapasztalatai alapján sokat finomítottak a rendszeren: kisebb csoportlétszámok, bővülő idegen-nyelv tanulási lehetőség, emelt informatika- és énekóra, valamint kettős rajzórák segítették a diákok fejlődését. A tanulók kétharmada tatai, a többiek a környékről érkeznek. Bár fenntartójuk a Dunántúli Református Egyházkerület, a tanulók közel fele római katolikus, néhányan evangélikusok, mindenki a saját felekezete szerint vesz részt a hittanórákon. 
A kezdeti lelkesedést az eltelt két évtized alatt komoly munka, kitartás és közösségi összefogás követte. Az iskola ma már 403 diáknak ad otthont és 51 tanár dolgozik azon, hogy tanulóik ne csak érettségizzenek, de elkötelezett, gondolkodó, a világra nyitott és modern értékekkel rendelkező felnőttekké váljanak. Külön öröm, hogy négy jelenlegi pedagógus egykor maga is itt érettségizett, és immár tanárként tért vissza az alma mater falai közé. Öt másik kolléga pedig az első tanév óta részese a gimnázium történetének. Ők a valódi „alapító tanárok”, akik végigkísérték az intézmény fejlődését.

Hála és ünnep

A húszéves jubileumot a gimnázium egy méltó, ünnepi nap keretében köszönti: 

• 10 órakor hálaadó istentisztelettel kezdődik a program
• délután 14 órakor pedig jubileumi gálaműsor várja az egykori és mai diákokat, tanárokat, szülőket, támogatókat – mindazokat, akik az elmúlt két évtizedet formálták, építették, megélték. 

A Tatai Református Gimnázium története nem csupán egy iskola története. Egy város, egy közösség, egy hitvallás újraéledése is – bizonyíték arra, hogy múlt és jelen találkozásából lehet jövőt építeni.