Ki fizet, ha baleset éri a gyereket a suliban? Akár kártérítés is kérhető

Ahogy otthon, úgy az iskolában, óvodában is érheti baleset a gyereket. Ez lehet egy kisebb horzsolástól elkezdve olyan iskolai balesetig, amelynek műtét lesz a vége. Mi a helyzet akkor, ha nincs biztosítása a gyereknek?

Sajnos az elmúlt években tragédia is történt az egyik budapesti iskolánál. A szülők a tanév elején köthetnek - jellemzően egy szolgáltatóhoz köthető - egyéni balesetbiztosítást, ám nem mindenki teszi ezt. Fontos tudni hogy minden 3 és 18 év közötti gyermeknek ingyenes tanulóbiztosítás jár, és nem csak az országhatáron belül. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján több mint 1,5 millió gyermek jogosult a biztosításra.

Minden gyerek biztosított

A Nemzetgazdasági Minisztérium évente pályázat útján választja ki, hogy melyik biztosítóval szerződik. 2025-ben a CIG Pannónia és a Groupama nyerte el közösen a pályázatot, így a szülők hozzájuk fordulhatnak, ha baleset éri a gyereket. Persze, ez nem ilyen egyszerű, hiszen intézményben történt baleset esetén megvannak a lépések. Mint minden baleset és az azután fizetendő biztosítási összegnél, itt is fontos a dokumentáció, így először is a baleseti jegyzőkönyv. 

A CIG Biztosító honlapján részletezettek szerint egy igénybejelentőt kell kitölteni, amelyhez mellékelni kell a balesettel összefüggő orvosi dokumentumokat, a gyermek személyi igazolványának és lakcímkártyájának másolatát és a törvényes képviselő személyi igazolványának és lakcímkártyájának másolatát is.

Egyéb dokumentumok is kellhetnek, így csonttörés esetén: 

• a csonttörést igazoló röntgenlelet vagy orvosi igazolás másolata,
• a biztosítotti jogosultságot igazoló irat.

Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás esetén:

• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igénybejelentésig keletkezett összes orvosi dokumentum fénymásolata;
• a baleset körülményeinek tisztázásához szükséges iratok;
• a szükség esetén az okirat hiteles magyar fordítása;
• amennyiben a biztosítási eseménnyel kapcsolatban hatósági eljárás indult, be kell nyújtani a nyomozás során készült jegyzőkönyvet, illetve a jogerős határozatot is;
• a biztosítotti jogosultságot igazoló irat.

A kifizetendő összegek nem túl magasak, így javasolt más biztosítást is kötni a gyerekre. 

Mire elég a biztosítási összeg?

A szolgáltatással kapcsolatban az általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosításról szóló kormányrendelet az irányadó, így a biztosító ez alapján fizeti az alanyi jogon járó összeget. Baleseti halálra 200 ezer forintot, csonttörésre 3 ezer forintot, maradandó egészségkárosodásra pedig 3-300 ezer forint közötti összeget térítenek a rokkantság mértékével arányosan.

Érdekesség egyébként, hogy vannak olyan betegségek, melyek az állami balesetbiztosítás esetén balesetnek számítanak: a gyermekbénulás, a kullancscsípés következtében kialakuló agyburok és/vagy agyvelőgyulladás, a veszettség, valamint a tetanuszfertőzés. Ám a rendelet szerint ha a gyerek foga letörik egy baleset miatt, az nem számít csonttörésnek, így arra nem fizet a biztosító. 

Kártérítést fizet-e az iskola?

Bár minden eset más, és egy elesés miatti balesetnél az utolsó, ami a szülő eszébe jut, hogy kártérítést kérjen az intézménytől. Ám jogi értelemben, a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint az intézmény kártérítési felelősséggel tartozik a rá bízott fiatalokra.

Ez a szigorú felelősségi forma azt jelenti, hogy az iskolák, óvodák, kollégiumok gyermeknek, tanulónak az óvodai elhelyezéssel, tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal összefüggésben okozott kárért vétkességükre tekintet nélkül, teljes mértékben felelnek. Ezt a felelősségi formát hívjuk objektív felelősségnek, amely nem függ tehát attól, hogy bármilyen vétkesség terheli-e az intézményt, gyűjtötte össze az Origo.

Persze ez óriási súllyal nehezedik minden pedagógusra. Azt tudni kell, hogy ha a gyerekkel baleset történik, nem személy, hanem az intézmény kártéríti a sérültet. A nevelési-oktatási intézmény felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, például természeti csapás idézte elő.

Emellett egy kártérítési ügy kapcsán vizsgálhatja azt is a bíró, hogy a sérült elháríthatatlan magatartása is közrejátszott-e, ez azonban a kártérítés mértékénél, egy esetleges kármegosztásnál jöhet szóba, nem pedig a kártérítési felelősség jogalapjánál.