Kecskefejés a tévé helyett – így lett a hétvégi programunk állattartás +fotók, videó

Három évvel ezelőtt vágtunk bele életünk egyik legnagyobb kalandjába: a városi nyüzsgést magunk mögött hagyva vidékre költöztünk. Azóta minden nap új meglepetést tartogat számunkra, de talán semmi sem volt olyan megható és izgalmas, mint az elmúlt hetek eseményei. Az állattartás még tartogatott számunkra meglepetéseket. 

Egy évvel ezelőtt, a kacsák után, megérkeztek hozzánk az első kecskéink is. Az állattartás új dimenziója nyílt meg előttünk, és bár a kezdeti lépések nem voltak mindig zökkenőmentesek, a kecskék hamar a család részévé váltak.

Még tanuljuk az állattartást

Most azonban egy újabb mérföldkőhöz érkeztünk: öt kecskegida született, amelyekből sajnos egy reggelre elpusztult. A négy testvére azonban hamar belopták magukat a szívünkbe. A házunk udvara megtelt életvidám mekegéssel és játékos ugrándozással. A gidák érkezése óta a férjem minden hajnalban kel, hogy ellássa és megfejje a kecskéket. Ez nem csupán kötelesség, hanem szeretetteljes gondoskodás is, hiszen a rendszeres fejés elengedhetetlen az állatok egészségéhez. 

Hétvégén a gyerekek is lelkesen részt vesznek az új jövevények gondozásában. Hatéves fiunk, Vitány, már ügyesen segít az apjának a fejésben, míg a lányok inkább a gidákkal játszanak és simogatják őket. A hároméves Málna pedig a régi cumisüvegéből próbálja megetetni a kis gidákat. A kecskemamák miatt azonban ez néha igazi kihívásnak számít. No nem azért, mert annyira óvnák tőlünk csemetéiket. Inkább arról van szó, hogy kíváncsiak, hogy mit is adunk a gidáknak. Abban bíznak, hogy nekik is jut pár finom falat belőle.

Egy hete tanuljuk az állattartás újabb fortélyait, és bár még sok mindent kell elsajátítanunk, a gyerekek öröme és lelkesedése megerősít bennünket abban, hogy jó döntést hoztunk. Míg más családoknál sajnos egyre gyakoribb és természetes, hogy a tévé vagy a számítógép előtt töltik a gyerekek a hétvégét, nálunk a friss levegőn, boldogan és játszva segítenek az állatok körül. A következő lépésünk, hogy a friss kecsketej kerüljön az asztalra a reggeli mellé. Hosszabb távon pedig szeretnénk kipróbálni a sajtkészítést is, hogy saját készítésű finomságokkal bővítsük a családi étkezéseket.

Ez az új életforma nemcsak a természethez hozott közelebb bennünket, hanem egymáshoz is. A közös munka, a közös élmények és a közös célok erősítik a családi kötelékeket. És bár az út tele van kihívásokkal, minden egyes nap megerősít bennünket abban, hogy a vidéki élet választása volt a legjobb döntés, amit valaha hoztunk.