Világ a világ, de a művészet vajon mi? - Jegyzet

A naptárak rövidesen teljesen csúcsra telítődő rubrikáinak újabb fejezetét az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) nevelésügyi, tudományos és kulturális csoportja (UNESCO) írta egyhangú döntésével Mexikó és Törökország javaslatára. A javasolt, elfogadott dátum Leonardo da Vinci itáliai polihisztor születésnapja volt. A megfogalmazott cél nagyon tág teret adott. Segíteni a művészet fejlődését, terjesztését, élvezetét.

Az UNESCO aktuális főigazgatója egyik gondolata szerint a művészet embereket összehozó, inspiráló és gyógyító ereje egyre nyilvánvalóbbá vált a közelmúlt konfliktusai és válságai során. Azzal a gondolati körrel sem sokan vitatkoznak, hogy a művészet világszinten táplálja a kreativitást, az innovációt és a kulturális sokszínűséget, fontos szerepet játszik a tudás megosztásában, a kíváncsiság és a párbeszéd ösztönzésében. Ezen erejével a művészet mindig rendelkezett és remélhetőleg ezen hatását sokáig meg is őrzi, ha a művészeket és a művészeti szabadságot segítő és erősítő légkört teremtünk. Ebben az értelemben a művészet fejlődésének előmozdítása eszköz lehet a szabad és békés világ eléréséhez is. Jól hangzik.

Kicsit sántikálósabb gondolat, hogy egy adott társadalomban mit is jelent az a kifejezés, hogy művészet. És, hogy egy-egy döntésre jogosult, alkalmankénti csapat mit gondol arról, ami létezik, amióta világ a világ.