2025.04.30. 07:59
Hátborzongató vallomás: 60 ember életét követelte az ácsi tömeggyilkosság
Rémisztő jelenetek játszódtak le az ácsi Duna-parton. Tömeggyilkosság történt, amely 60 ember életét követelte, és amiről 18 évig hallgatott anno az egyik elkövető. Itt a vallomás, így kellett meghalniuk az áldozatoknak.
Hátborzongató, ami az ácsi Duna-parton történt. Brutális kegyetlenséggel végeztek ki 60 embert. Az ácsi tömeggyilkosság szemtanúja és résztvevője sokkoló részletességgel vallott arról, ahogy az embereknek meg kellett halniuk. Nem volt kegyelem, csoportokban lőtték őket halomra.
Forrás: Kemma.hu
Tömeggyilkosság hidegvérrel
B. István maga is jelen volt azon a pokoli napon, sőt, nem csak jelen volt, még lőtt is. Azt maga sem tudta, hogy ez miért történik, amikor rákérdezett, csupán azt a választ kapta, hogy még ő is könnyen utánuk mehet. A sokkoló vallomását B. István 1963. június 28.-án a Komárom megyei Rendőrfőkapitányság hivatalos helyiségében tette. A felfoghatatlan szörnyűség 1945. március elején történt, mégis csak 18 évvel később került sor a rémisztő vallomásra, számolt be róla az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára közösségi oldalán.
B. István elmondta, hogy M. Lajos, U. József, F. Zoltán és G. Károly körülbelül 60 munkaszolgálatost kísértek az ácsi nyilas pártházba. M. Lajos közölte, hogy ezeket a munkaszolgálatosokat Komáromba kell kísérni, de ehhez segítségre van szükség. István utasítást kapott, hogy hívjon még be néhány pártszolgálatost. Rövid időn belül négyen meg is érkeztek. Velük körülfogva megindultak a munkaszolgálatosokkal, azonban nem Komáromba vezetett az a bizonyos út.
Újtelepnél - a keresztutcánál - balra tértünk, átmentünk a vasúton, majd a bécsi úton is átmentünk anélkül, hogy Komárom felé indultunk volna, hanem az Új-major felé, illetve a Duna felé vezetőföldúton haladtunk tovább.
– áll a jelentésben. Végül a Dunától 200 méterre megálltak, itt vette kezdetét a pokol. M. Lajos elrendelte, hogy a munkaszolgálatosok feküdjenek hasra. István és három társa őrizte a földön fekvő embereket. További három embert arra kért, hogy az emberek vetkőztetését végezzék el. Majd jött a sokkoló fordulat.
Utasítást adott arra, hogy 10 főt kísérjenek a vetkőztető helyre, azoknak ott meztelenre kellett vetkőzniük. Miután ez megtörtént, az ő csoportja ezeket körülfogta és a Dunához kísérte. Rövid idő múlva lövöldözést és jajkiáltásokat hallottunk. Ezalatt folyt a következő tízes csoport vetkőzése, majd ezeket kísérték a Dunára agyonlőni. Így ment ez az utolsó csoportig.
– részletezi B. István a vérengzés körülményeit és pillanatait, aki a Duna-partra érve látta, hogy két társa lövöldöz az emberekre. István bevallotta, hogy maga is lőtt, de csupán egyszer. Egy munkaszolgálatos szökni próbált, azonban nem járt sikerrel. A szőlőben őt is kivégezték, majd a testét lecipelték a Dunához és a folyóba dobták.
B. Istvánt 1945 után megvádolták azzal, hogy hatvan munkaszolgálatos kivégzésében működött közre, amikor segített a nyilasoknak kikísérni őket a Dunához, és ellátta a tíz fős csoportok őrzését. A kivégzésekben játszott szerepét tagadta. Az 1963-ban újra felvett tárgyalások után 13 év börtönre ítélték.
