Az építészet egyik nagymestere Kisbérről indult

Baumhorn Lipót 1860-ban, az emancipáció hajnalán született Kisbéren. Élete és munkássága szorosan összefonódott a magyar zsidóság fejlődésével, ami ekkoriban gazdaságilag és kulturálisan is igen csak hatalmas növekedést tapasztalt. Baumhorn nem csupán építész volt, hanem művészi és vállalkozói képességei révén új szintre emelte a zsinagógaépítészetet.

Kisbér építész nagymestere

Ahogy a Kisbérmost cikke is megírta, Baumhorn Lipót a bécsi Technische Hochschuléban tanult neves professzoroknál, majd hazatérve a magyar építészeti világ két jelentős irányzatával találkozott: a klasszikus historizmussal Alpár Ignác vezetésével, és a nemzeti szecesszióval Lechner Ödön és köre révén. Baumhorn karrierje az 1883–1894 közötti időszakban a Pártos és Lechner tervezőirodában indult, ahol a stílusérzéke és rajztudása formálódott, hogy végül azzá a művésszé válhasson, akit ma is ismerünk. 

Baumhorn 1888-ban megnyerte az esztergomi zsinagóga tervpályázatát, ami az egyik első önálló munkája volt, és egyúttal elindította az ország legnagyobb zsinagógaépítészeti életművét. Életének ebben a szakaszában számos más zsinagógát tervezett az ország különböző pontjain, amelyek mind a késő eklektika és a szecesszió stílusjegyeit egyaránt magukon viselik. A kupolás terekre való megoldásai és díszítései egyedülállóak voltak, és szinte „iskolát” teremtettek.

Munkájában nagy hatással volt rá Lechner Ödön stílusa, ami keleties és reneszánsz elemeket ötvözött. Az épületeken megjelenő lenyűgöző téglaívek és a gótikus hatású függőleges lizénák Baumhorn művészetének védjegyeivé váltak. Az építész talán legismertebb alkotásai közé tartozik a szegedi zsinagóga, ami művészi színvonalával messze kiemelkedik a századforduló épületei közül.

Baumhorn viszont nem csak zsinagógák tervein dolgozott, hanem jelentős lakóépületeket, takarékpénztárakat és palotákat is alkotott. Kiemelkedőek a fővárosi iskolaépítési programban való részvételei, például a Gömb-Csata utcai iskola tervei.

Baumhorn Lipót 1932-ben hunyt el, miután végül visszatért szülővárosába, Kisbérre. Életműve máig tovább él, és ma is lenyűgözi mindazokat, akik a magyar zsinagógaépítészet legjobb példáit és alkotóját keresik.