Ghibli-stílusú AI képek: lopás vagy tisztelgés?

Az internetet ellepték a mesterséges intelligencia által generált Ghibli-stílusú képek, amelyeket a felhasználók saját fotóikból, vagy ismert karakterek alapján hoztak létre. Bár első ránézésre játékos és nosztalgikus a hangulat, valójában komoly kérdések húzódnak meg a jelenség mögött – nemcsak jogi, hanem erkölcsi szempontból is.

Hiába tiltakoznak a Studio Ghibli alkotói, az internetet elárasztották a mesterséges intelligencia által generált, Ghibli-stílusban készült képek. A ChatGPT DALL·E funkciója segítségével mémoldalak, felhasználók, sőt, már cégek is elkezdték használni ezeket a képeket – gyakran marketing célokra, az eredeti stílus alkotóinak tudta és engedélye nélkül.

Ghibli-stílusú AI képek: lopás vagy tisztelgés?

A jelenség hátterében az a vonzó lehetőség áll, hogy bárki egyetlen parancs alapján Ghibli-szerű karakterré vagy mesebeli lénnyé válhat. Mivel az AI már nemcsak szöveges leírás, hanem valós fotók alapján is képes ilyen képeket készíteni, a végeredmény sokszor ijesztően jó minőségű – és épp ez a baj. Az Office szereplőgárdájától a Mónika Show karaktereiig már mindenki szerepelt ebben a stílusban. Ami elsőre kreatív és szórakoztató, az sokadszorra már sértő lehet azok számára, akik évtizedeket szenteltek a műfaj megteremtésének.

A Studio Ghibli legendás vezetője, Hayao Miyazaki szerint aki ezt létrehozta, annak fogalma sincs, mi az a fájdalom. 

– Én soha nem szeretném ezt a technológiát beépíteni a munkámba. Teljesen undorítónak tartom – mondta Hayao Miyazaki, aki számára – és sok más művész számára – ez nem technológiai, hanem mélyen erkölcsi kérdés. A visszatérő érv a jelenség védelmében az, hogy „csak egy stílust másolunk, nem konkrét karaktereket”. És valóban: a szerzői jog a konkrét műveket védi, nem a stílust. Az AI így megkerüli a jogi korlátokat, hiszen egy „Ghibli-stílusú erdő” nem Totoro, csak nagyon hasonlít rá. Jogilag tehát a Ghibli stúdiónak gyakorlatilag nincs eszköze arra, hogy fellépjen a visszaélések ellen – és ez komoly feszültséget szül az alkotók és a technológia között.
Talán emlékeznek a 

szövegezésű kampányfilmre. Úgy tűnik, az AI megjelenése felülírja ezt az üzenetet. Szellemi terméket ma már gond nélkül el lehet lopni, sőt, akár óriáscégek marketingeszközként is használhatják – például a világ legnagyobb gyorsétteremlánca, a McDonald’s is így tett nemrég, hatalmas felháborodást keltve. A kérdés tehát nemcsak jogi, hanem identitásbeli is. Mi lesz a művészi munka értékével, ha egy gép másodpercek alatt leutánozza? Mennyit ér az egyediség, ha „megúszós”, pár kattintással létrehozott képek helyettesíthetik?

A tatabányai Solymos Ákos, a Quadron Kibervédelmi Zrt. szakértője szerint több probléma is felvetődik.

– Véleményem szerint három komolyabb probléma van ezzel konkrétan. Az első, hogy egyértelműen szellemi tulajdon jogosulatlan használata az, hogy egy jól körülhatárolt stílust leutánoz egy MI program, miközben az eredeti alkotók ezzel rengeteget dolgoztak és hatalmas energiákat fektettek be. Az, ha egy MI ezt pár pillanat alatt lemásolja, gyakorlatilag elértékteleníti az eredetit – érvelt a szakember, aki szerint ez erkölcsileg is súlyos kérdéseket vet fel. 
– Attól, hogy valami elérhető az interneten - akár egy művészeti stílus vagy egyedi dizájn, még nem jogosít fel senkit arra, hogy ezt lemásolja büntetlenül. Mi védi meg a többi hasonló művészeti ágat és stílust – kérdezi joggal Solymos Ákos, aki szerint:

A Ghibli stílusának kisajátítása így nemcsak a kreatív iparban okoz feszültséget, hanem a társadalmi normák, az etika és a jövőbeli adatbiztonság szempontjából is komoly kérdéseket vet fel. A technológia adott, a döntés a miénk: élünk-e vele felelősen – vagy kiszolgáltatjuk a művészetet a gyors, olcsó és személytelen tartalomgyártásnak?