Mi már tudjuk, mikortól nem viszi el a víz a nyergesieket

Az önkormányzat által kialakítandó dunai árvízi védvonallal kapcsolatban üt össze a minap a városvezetés és a tervező cég szakemberei. 

Árvízi védvonal: elkészült a terv

Mint a város hivatalos oldalán részletezték: az állami mellett a második dunai védmű, önkormányzati védvonal tervezése folyamatának újabb állomásán a tervező cég vezetője mutatta be a vízügyi igazgatóság szakembereivel történt egyeztetést követően kialakult elképzeléseket.

A szeptemberi árvíz után ígéretet kaptunk arra, hogy állami finanszírozásból elkészülhet a jelenlegi mértékadó árvízszintet (MÁSZ) figyelembe vevő vonal, ami a régi iskolától a Duna utcai csónakházig szakaszosan, különböző műtárgyakkal hivatott a jövő árvizeinek mederben tartására - írták a posztban . 

A védmű megépülésével Esztergomtól Nyergesújfaluig egy majdnem egybefüggő gátrendszer védi majd a településeket a Duna radásakor,hiszen, mint renszeresen beszámoltunk róla: Esztergomban is gőzerővel zajlik a mobilgát és védmű építése.

Emellett kitértek arra is, hogy a Duna felől érkező vizek mellett a Gerecse lankáiról a településre ömlő és a Bajóti patakot megduzzasztó, villámárvizeket okozó eső is sok fejtörést okozott a múltban. A bajóti záportározó megépítésével a Bajóti-patakon a Gerecse vízgyűjtőjéről érkező árhullámokat kezelje és kevesebb víz jelenjen meg a torkolatnál. Mint hozzátette: a bajóti tározó és a torkolat közötti vízgyűjtő-terület 8.1 négyzetkilométer, az ebből eredő hozam is okozhat villámárvizet a patak mellett, de esélye csekélyebb. A zsilipnél a Dunába a vizet átemelő szivattyúkapacitás nem tervezhető a patak lehetséges legmagasabb vízállására.