Két év javító az iskolakerülő diáknak: mondjuk, mennyi hiányzással került bajba

A Tatabányai Törvényszék közelmúltban hozott ítélete ismét rámutatott arra, hogy a törvény adhat ugyan második esélyt – de nem a végtelenségig. Egy fiatalkorú fiút korábban próbára bocsátottak, miután életveszélyt okozó testi sértés bűntettben volt társtettes. A bíróság akkor úgy döntött, hogy nem szab ki rá azonnali büntetést, hanem lehetőséget ad neki arra, hogy jó útra térjen: folytassa az iskolát és vegyen részt indulatkezelési tréningen. Az iskolai hiányzásai miatt azonban ezt a lehetőséget most elbukta. 

Elhanyagolta a tanulmányait, nem járt el a számára előírt foglalkozásokra és időközben az otthoni helyzet is egyre feszültebbé vált. Édesanyja elmondása szerint fia csavargó életmódra váltott, és ha otthon megjelent, agresszívan viselkedett. Az iskola sem érdekelte különösebben: az általános iskolából 40, a középiskolából szeptember és november között már 80 órát hiányzott igazolatlanul. Ez végül odáig vezetett, hogy a bíróság visszavonta a próbára bocsátását, és jogerősen két év javítóintézeti nevelésre ítélte.

Iskolai hiányzás miatt is büntetés jár?

Sok diák talán bele sem gondol, hogy az iskolakerülésnek komoly következményei lehetnek. Pedig a Nemzeti Köznevelési Törvényben világosan meghatározzák, hogy meddig „fér bele” a hiányzás:

• A szülő évente három napot igazolhat saját jogon, amennyiben az iskola ezen felüli napokról a házirendjében másként nem rendelkezik. Minden további mulasztáshoz orvosi vagy hivatalos igazolás kell.
• Ha valaki 10 igazolatlan órát halmoz fel, az iskola értesíti a szülőket.
• 30 igazolatlan óra után már a gyermekjóléti szolgálat is bekapcsolódik az ügybe.
• 50 órát meghaladó igazolatlan hiányzásnál a jegyző eljárást indíthat, és a szülők akár szankciókra is számíthatnak.
• Ha a hiányzás eléri a 60 órát, védelembe vétel történhet, súlyosabb esetben pedig akár büntetőjogi következmények is felmerülhetnek.
  Az elítélt fiatalkorú bőven túllépte ezeket a határokat, így nem volt kérdés, hogy a bíróság súlyosabb szankciókat szab ki rá. Ez az eset egyértelműen megmutatja, hogy az iskola nemcsak egy lehetőség, hanem kötelezettség is. Ha valaki sorozatosan elhanyagolja a tanulmányait, annak nemcsak az eredményei sínylik meg, hanem akár a jövője is veszélybe kerülhet. A törvény szigorú, de érthető: a cél az, hogy minden fiatalt rávezessenek arra, hogy az oktatás és a felelősségteljes életvitel nélkülözhetetlen. Az üzenet egyszerű: az iskola nemcsak a jövő kulcsa, hanem a biztos alap, ami nélkül könnyű rossz útra tévedni. És bár a törvény adhat második esélyt, harmadik esély nem mindig jár.