Tatabánya legendás művészházaspárja: Záray Márta és Vámosi János története

Ahogy az Origo is megírta, Záray Márta 1926. augusztus 28-án Tatabányán született egy bányászcsalád gyermekeként. Édesapja, Záray Géza a 11-es aknánál dolgozott, később pedig a vállalat főaknásza lett. Gyermekkorát Tatabánya bányásztelepén töltötte, ahol a helyiek hamar megkedvelték. Már hatévesen énekelt a bányászünnepségeken, és a város utcáin is gyakran dalra fakadt. Szülei támogatták zenei fejlődését, így a német nyelv és a zongorajáték mellett a családi dalesték is hozzájárultak tehetsége kibontakozásához.

Tatabánya emlékei a pályafutás kezdetén

Záray Márta később a fővárosba került, ahol először színészi pályára lépett. Diplomáját megszerezve azonban egyre inkább az éneklés felé fordult. Első komoly fellépése az EMKE bárban volt 1950. május 2-án, ahol a Szabó kvartett kísérte. Itt ismerkedett meg későbbi férjével, Vámosi Jánossal, aki akkoriban már feltörekvő énekes volt.

Vámosi János, aki Bicskén született, a Ganz-MÁVAG szakszervezeti zenekarában kezdte zenei karrierjét. Hangját hamar felfedezték, és amikor a híres magyar Bing Crosby, Lantos Olivér disszidált, Vámosit állították a helyére. A Magyar Rádió is felfigyelt rájuk, slágereik a Kádár-rendszer évtizedeiben naponta szóltak az éterben.

Házaspárként a színpadon és Tatabánya szívében

Az 1953-ban összeházasodott Záray-Vámosi házaspár hamarosan a magyar könnyűzene egyik legismertebb párosa lett. 1967-ben különös módon kerültek kapcsolatba ismét Tatabányával: a Tatabányai Cement- és Mészmű Schäffer asztalos brigádja elnyerte a „szocialista üzemrész” címet, és a házaspárt tiszteletbeli brigádtaggá választották. A művezetői irodában fényképük is helyet kapott, hátoldalán köszönetüket kifejező sorokkal.

A Záray-Vámosi duó és a Kádár-korszak

A Kádár-rendszerben a művészházaspár sikere töretlen maradt. Slágereik, köztük a Homokóra és a Horgászdal  generációk számára jelentettek nosztalgikus dallamokat. Nem keresték a konfliktusokat, így a rendszer kedvezményezettjeiként élhették művészi életüket. A Magyar Rádió és a televízió egyaránt támogatta őket, bár a könnyűzene irányításában nagy hatalmú Erdős Péter, azaz a "Pop Cézár” egy idő után megpróbálta háttérbe szorítani őket.

Az 1980-as években már arról szóltak a hírek, hogy Márta már kissé túlkoros az énekléshez. Azonban a közönség nem így gondolta: a „búcsúalbumként” szánt Ének az esőben több mint 250 ezer példányban fogyott el, és a Pop Cézár is kénytelen volt engedni.

Szeretet és tragédiák

A Záray-Vámosi házaspárnak sosem születhetett gyermeke, így fogadott keresztlányuk, Tücsök Mária lett életük egyik legfontosabb része. Vámosi János 1997-ben hunyt el többszörös áttétes rákban, felesége néhány évvel később, 2001-ben követte őt. Közös sírjuk a tatabányai temetőben található, ahol a város lakói a mai napig tisztelettel emlékeznek rájuk. Záray Márta nevét pihenőpark is őrzi Tatabányán.

Záray Márta mindig büszkén énekelt arról, hogy "Tatabányai lány".