2025.02.03. 10:42
Szemétből került elő a kincset érő dokumentum az egykori Viscosáról
A nyergesújfalui gyár múltját kutatja egy művészettörténész, aki monográfiát készít a gyár tervezőjéről. A Viscosa kezdeteiről most előkerült néhány értékes dokumentum.
Mint korábban a Kemma.hu is közzétette , Nyergesújfalu helytörténetének jelentős épületeit kutatja az ELTE professzora, Haba Péter művészettörténész. Az Ady Endre Művelődési Ház felhívása szerint az egykori Viscosagyár és környékének tervezőjéről, Mátrai-Gottwald Gyuláról készülő monográfiához keresik az eredeti dokumentumokat, terveket. A kutatásban újabb fejleményről közölt részleteket a művelődési ház.
Forrás: wikipedia.hu
A Viscosa munkásotthonának dokumentuma került elő
A Viscosát és a hozzá tartozó épületeket a '40-es években tervezte a kétszeres Kossuth-díjas építész, Mátrai-Gottwald Gyula. A gyárépületen kívül a munkásszálló, a művelődési ház (akkoriban kaszinó) és a lakóépületek is az ő keze nyomát viselik. Gyakorlatilag Nyergesújfalu meghatározó területe az ő tervei nyomán készült el és áll a mai napig.
Forrás: epiteszforum.hu
Ám az eredeti dokumentumok nem egykönnyen elérhetőek. Mint a művelődési ház posztjai alatti kommentek jelzik: számos helyen kutatták ezeket a dokumentumokat már, sikertelenül. Ezért született meg a felhívás.
Az Ady Endre Művelődési Központ most jó hírrel szolgált: előkerült a munkásotthon eredeti tervrajza, amely 1942-ben érkezett az Esztergomi járás hivatalába. A dokumentumon szerepel Gottwald Gyula (a nevét a világháború után módosította Mátraira) neve és tervezőirodai címe is, illetve a terv rajzolója, bizonyos Kasselhauer.
Forrás: Facebook/AEMH
– Egy magánszemély hozta be az eredeti tervrajzot, amely nekünk, nyergesieknek felbecsülhetetlen érték. - mondta Tóth Ágnes, a művelődési ház vezetője. - Mint megtudtuk: évtizedekkel ezelőtt egy kiállítást szerveztek a gyár múltjáról, magánszemélyektől bekért anyagokból. A gyárnál közben tulajdonosváltás volt, a kiállított anyagot azonban nem adták vissza a tulajdonosaiknak, hanem gyakorlatilag szemétként kidobták az utcára. Ebből a szeméthalomból szedte ki az illető, mert bélyeggyűjtőként úgy vélte: értékes rajta levő illetékbélyeg. Így volt nála hosszú évekig. A felhívásunkra pedig átadta a számára értéktelen, ám becsülettel megőrzött dokumentumot.
Nem ő volt az egyetlen, többen is vittek haza emlékeket a Viscosáról az utcára dobott szemétkupacból. Ezek a tárgyi emlékek, fényképek azóta ki tudja, merre vannak.
Nívós építésziroda vezetője tervezte Nyerges jelentős szegletét
Mátrai-Gottwald Gyula ebben az időben már egy közel 100 alkalmazottat foglalkoztató, főképp ipari beruházásokkal foglalkozó építésziroda tulajdonosa és szakmai irányítója volt, írta az építészről szóló cikkében az Építészfórum. Később is az ipari épületeknél hagyta keze nyomát: az ötvenes évek hatalmas vasbeton építményeinek, csarnokainak, hőerőműveinek épületeit tervezte. Egyébként a tervezésekben részt vett Wolf Julianna építészmérnök is, akit az első magyar női mérnökök közt tartunk számon.
A Magyar Viscosa Rt.-t 1941-ben alapították viszkózszálak gyártására. A céget akkor katonai célú ruházati termékekhez szükséges szintetikus szálak gyártására alapították, több ipari részvénytársaság (pl. Péti Nitrogénművek) bevonásával.
A Viscosagyár építkezése munkaszolgálatosok bevonásával folyt, a világháborúban bombatalálat érte. A németek a még épen maradt veszélyes üzemeket felrobbantották.
A gyár az 1948-as államosítás után Magyar Viscosagyár néven folytatta működését és a viszkózszálak mellett celofánt és viszkózszivacsot is gyártott. 1995-ben a gyárat megvette a Zoltek Zrt., majd felvásárolta a Toray Group. Jelenleg szénszálat gyártanak az üzemben. A gyár a térség egyik nagy foglalkoztatója, Nyergesújfalu és a térség gazdaságának jelentős szereplője.
