Eltűnő magyar falvak a Garam mentén – Küzdelem a megmaradásért

Zsúfolásig megtelt a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ kiállítóterme a Rákóczi Szövetség oroszlányi szervezete február 6-i rendezvényén, ahol Juhász Gábor, Lekér helytörténésze tartott előadást a Garam menti magyarság sorsáról. Az eseményen Bali Henrietta, a Lévai Barsi Múzeum igazgatója, Mók Attila alpolgármester, Rajnai Gábor önkormányzati képviselő és a József Attila Általános Iskola diákjai is részt vettek.

Remek előadást hozott a Rákóczi Szövetség

Az Alsó-Garam mente sokak számára csupán egy földrajzi név, de Juhász Gábor számára a szülőföldet jelenti, ahol családja több száz éve él. Lekér, egykor színmagyar település, mára jelentősen megváltozott. Az előadás során a hallgatóság betekintést nyerhetett a Garam völgyének történetébe, kezdve a kelta és avar törzsektől, a magyar honfoglalók érkezésén át, egészen az 1848-as forradalomig, amikor a nagysallói csata során a helyiek is kiálltak a magyar szabadságért.

Eltűnő magyar falvak

A térség történelmét Trianon és a második világháború tragédiái is jelentősen meghatározták. A magyar lakosság jelentős részét elűzték, a visszamaradottakat pedig reszlovakizációra kényszerítették. Az 1989-es rendszerváltás után a Garam menti magyarság helyzete tovább nehezedett, sok településen eltűnt a magyar nyelvű oktatás, és egyre kevesebb magyar közösség maradt fenn.

Elkötelezett az oroszlányi szervezet

A Rákóczi Szövetség oroszlányi szervezete elkötelezett amellett, hogy a külhoni magyarságot támogassa és történelmüket megismertesse a szélesebb közönséggel. Az előadás rámutatott, hogy bár a Garam menti magyarok lélekszáma csökken, a közösségek mindent megtesznek kulturális értékeik megőrzése érdekében. Juhász Gábor szavaival élve: „Bárhová is sodorjon az élet, a szülőföld szeretete örökké bennünk marad.”