2025.01.19. 11:28
Lefagyott Komárom-Esztergom - Tél tábornok tényleg bejelentkezett 1987-ben
Korabeli cikkek alapján idézzük fel milyen volt a 38 évvel ezelőtti január. Az 1987-es nagy havazásban szovjet katonák hordták a tejet, gránitkeménnyé fagyott a szén, iskolák zártak be, leállt a termelés, kimaradt az áram, sőt, áldozatot is követeltek a mínuszok.
Az elmúlt napok havazása adott apropót arra, hogy emlékezzünk, milyen volt a 38 évvel ezelőtti tél. Akkor, az 1987-es nagy havazás idején, január 12-én a megye (és a fél ország) mondhatni a hó fogságába esett.

Forrás: Fortepan
– Egy nap alatt 30-40 centiméter hó esett, úgy, hogy közben viharos szél fújt és a hőmérő higanyszála tartósan mínusz 10 Celsius-fok alá esett. Napközben is bőven fagypont alatt volt a „legmagasabb” hőmérséklet – így emlékszik vissza Szőts István Príma-díjas lapszerkesztő, aki akkoriban újságíróként dolgozott lapunk elődjénél, a Dolgozók Lapjánál.

Folytatja: Akkor a tatai Ady Endre úton laktunk, ahol köztudottan mindig hatalmas a forgalom. A legfeltűnőbb ezekben a napokban a teljes csend volt, hiszen Tata és Tatabánya között nem lehetett közlekedni. Úgy emlékszik, hogy a környező falvakban, mint például Kocs és Szomód, teljesen elzárta a hófúvás a külvilágtól, ezért az alapvető élelmiszereket (tej, kenyér) a honvédség lánctalpas járművei juttatták el a családokhoz. Több nap telt el így, mire lassacskán normalizálódott a helyzet – zárta szavait.
Az 1987-es nagy havazásban gránitkeménnyé fagyott minden
Mint korábbi cikkünkben írtuk, Vértestolnánál buszt kellett menteni az árokból. Vízvezetékek törtek, Ácson sajnos emberéletét is követelt a fagy: kihűlt egy férfi. A bányászok is megszenvedték a hideget. Gránitkeménnyé fagyott antracittal küzdöttek a szénbányák vasúti kirakójánál. Az 520-530 mázsányi szállítmányból vagy kétszáz befagyott. A munkásoknak az egyetlen enyhülést Mogyorósi Istvánné fazéknyi forró teája jelentette, amit a Vértes Volán menetirányítója vitt ki nekik rendre. A munka nehezét jól mutatja: csákányok, lapátnyelek törtek a fagyban.

Negyven iskolában nem volt tanítás
Tárkány és Kisbér térségében teljesen leállt a helyi közlekedés. A tatai laktanyából a bakákat sorra hívták segíteni, azonban még a „nagy Csepel” sem tudott bejutni Vértestolnára. Almásneszmélyen 1-2 fok volt az iskolában, de Kömlődön, Komáromban, Pilismaróton sem volt tanítás napokig. Összesen mintegy negyven iskolában szünetelt a tanítás ezekben a napokban.
A vonatok lehetőség szerint közlekedtek
A közlekedés több napos leállása érzékeltette magát a termelésben is. Munkaerő- és fonalhiány volt a tatai szőnyeggyárban, Tatabányán húszezer liter tej „esett ki” a termelésből a kimaradó áram miatt. A vonatok közlekedtek ugyan, de nem menetrend, hanem lehetőségek szerint. A mentőszolgálat is mindent megtett, de ők például egy művesekezelésre szoruló asszony után indultak Bicskére, mert ott elakadt férjével. Egy kisbéri kismamát viszont épségben eljuttattak Tatabányára a kórházba. Ez már csak azért is nagy szó, mert egymás után elakadtak a mentőkocsik.
Több ezren takarították a síneket
Miután elállt a napok óta tartó havazás, elkezdődhetett a takarítás: 2500 vasutas és 500 honvéd takarította a síneket. Mogyorósbánya volt az utolsó elzárt település a megyében, oda is szovjet katonák juttattak ki élelmet, miközben a meteorológusok már újabb havazással riogattak a több napja tartó mínuszok után.