2025.01.12. 19:50
Kezem az üres csajkához fagy - még életében megírta búcsúlevelét a magyar katona
Számtalan magyar család személyes tragédiája a Don kanyarnál történt megsemisítő veszteség. 82 éve történt a doni katasztrófa. Környén a megemlékezést misével indították.
Nyolcvankét éve kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, amelynek során napok alatt szinte teljesen megsemmisült a 200 ezer fős 2. magyar hadsereg. Környén szentmisével és gyertyagyújtással emlékeztek a doni katasztrófa áldozataira.
Több mint százezren odavesztek
A Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg 1942 nyarán érkezett a keleti frontra, ahol a német szövetségesek oldalán a Don folyó mentén védekeztek. A magyar csapatok gyenge felszereltsége, az elégtelen téli ruházat és a modern fegyverzet hiánya már a kezdetektől súlyos problémát jelentett. Az 1943. január 12-én meginduló szovjet ellentámadás teljesen szétzilálta a magyar védelmi vonalakat. Az orosz tél viszontagságai és az erős ellenséges nyomás alatt a magyar katonák hatalmas emberveszteségeket szenvedtek el. A pontos számok a mai napig nem ismertek, de becslések szerint a hadsereg közel 200 ezer katonájából legalább 100 ezer fő esett el, sebesült meg, vagy került fogságba. Ebből körülbelül 40-50 ezer fő halt meg, míg több tízezer embert vittek szovjet hadifogságba, ahol sokan soha nem térhettek haza.
A doni katasztrófa áldozataiért imádkoztak
A délután öt órakor kezdődő misét Visnyei László plébános a doni katasztrófa áldozatainak emlékére ajánlotta fel. Az istentiszteleten, az atya békét kívánt a világnak, és külön kiemelte, hogy fontos, hogy az ember életének legsötétebb óráiban se féljen saját igazától vagy hitétől. Az imádság után a templom melletti Boldog II. János Pál pápa téren koszorúkat helyeztek el és gyertyagyújtás következett.
GALÉRIA: A doni katasztrófa áldozataira emlékeztek Környén (Fotó: Z.I.)
Fotók: Zantleitner IngridA megemlékezésen a Környei Magyar Dalkör két katonadal előadásával kezdte a műsort, majd beszéd következett, ami az egyik hősi halált halt katona, Vitéz Bányai József édesanyjának szóló búcsúlevelének felolvasásával zárult. A fennmaradt szívszorító levélből egy katona szemszögéből hallhattuk a fagyos orosz front szörnyűségeit.
Drága Anyukám!
Nagyon várt válaszlapotokat ma kaptam meg kezeimhez. Nagy sokára jött.
Ne várjatok most már tőlem levelet és ti se küldjetek…
Az orosz itt valami nagyra készül, mi meg a végsőkig kitartunk. Erre esküdtünk meg. Küldtem haza november 14- én 105 pengőt, abból Ágikának vegyetek keszkenőt. Remélem, hogy Pista öcsém derekasan átveszi a helyemet a családban, neki a zsebórámat hagyom örökül.
Neked Anyukám, csak az örökké élő szeretetemet és az utolsó mosolyomat tudom adni. Nagyon szeretlek!
Istentelen hideg van. Itt ülök a géppuskám mellett és a kezem az üres csajkához fagy. Tudom, hogy mire ezt a lapot megkapod, addigra én már nem fázom és elmúlik az éhségem is. Itt halunk meg. Kérlek, hogy ne haragudj rám!
Kezedet csókolja:
Hű fiad: Jóska
Gyertyát gyújtottak
Végül a megjelentek civil szervezetek és a környei önkormányzat is elhelyezte emlékkoszorúit. A falu lakóiból összegyűlt vendégsereg pedig mécsesgyújtással emlékezett a katasztrófában halált halt katonák áldozatára.