Gyász

2024.12.09. 18:21

Követte bajtársait Fehér János – tragikus hirtelenséggel hunyt el a fotós

Néhány hete jelent meg legújabb kötete „Az ősi elemek szorításában”. Néhány hónappal ezelőtti podcast beszélgetésünk alkalmával örömmel újságolta, hogy még karácsony előtt megjelenik.

Pár napja hívott, hogy a dedikált kötet a Tatabányai Múzeumban vár. „Jó szerencsét!” köszönt el benne.

Fehér János
Követte bajtársait Fehér János
Forrás:  24 Óra

Ma döbbentem olvasom a közösségi oldalon, hogy egymás után búcsúznak tőle. Sajnos már csak fentről olvashatja soraimat, a harmadik kötete ajánlóját.

A kötet jól illeszkedik az előzőekhez. Ugyanis mindegyik borítója kötődik a bányászathoz: arcok, helyek, melyek a föld alatti munkavégzésre utalnak.

Vízválasztó címmel köszönt ránk a bevezető. Taizs Gergő publikálta, aki különleges megvilágításba helyezte az ősi elemeket: vizet, tüzet egyaránt.

Az első fejezetben a víz az úr. Vízaknák, bányavíz és -járás, majd a gyönyörű föld alatti világ. A színes képek egy részén János néz vissza, kezében a fényképezőgép. Gyönyörű fotóin teret ad a víznek, s atomjaira szedi az éltető cseppeket, úgy teszi az album ékkövévé azokat. Arcok, a fáradságos föld alatti tevékenység is látszik: ömlő víz, figyelő ember, cseppkövet, vízkövek. Színek, áttetsző lágyság és az erő egyszerre látható.

A vöröslő tüzet is megmutatja az album. Tűzlovagokkal, tűzoltó barátaival együtt. Képek az örökké éhes lángok mélyéről, a küzdelemre kész arcokról, füstös mosolyok, a nap, a szél a füst játéka a feketeséggel, baleseti mentőakciók, erdőtüzek.

A fejezetek végén pedig a csapat, a bajtársak, ahogy összekapcsolódnak a csoportképeken, a különböző eseményeken. A társak, akik a bajban is azok. Élet-halál függ attól, mennyire figyelnek minden lépésre, és mennyire figyelik a másikat is. A kötet Mórocz Károly interjújával zárul, aki a szerzővel beszélgetett.

Nem találkozhatunk többet Jánossal a kiállításokon. Rám pont egy ilyen alkalommal voltak nagy hatással képei, amelyeket a föld mélyén készített bányász bajtársairól. Arcokat mutatott meg, érzéseket, szemeket. Szénpor alá rejtett tekinteteket. Barátokat, akikről akkor fátyolos szemmel mesélt. Akik elmentek. Végleg.

János most elindult utánuk. Ám képei és mosolya velünk marad.  

(A podcestet októberben készítettük, a Tulipános Házban szervezett kiállítása után.)

Őszi podcast-beszélgetésünk Fehér Jánossal

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában