2024.12.01. 19:21
Jelentősen nőtt a fogyasztási kiadás
A Közép-Dunántúli régió, vagyis Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom vármegyék együttes lakosságának 11,9 százaléka volt kitéve tavaly a szegénység, illetve a kirekesztés kockázatának – írja a Világgazdaság. Ezzel az eredménnyel az említett régió a teljes Európai Unió tekintetében a 12. legjobb helyezést érte el.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az építőipartól kezdve a turizmuson át az utakon közlekedő autók átlagéletkoráig számos érdekes adattal szolgál a közvélemény számára. A hivatal nemrégiben közzétette a Háztartások életszínvonala című kiadványát, amelyet a Világgazdaság szemlézett és amelyből kiderül, milyen körülmények jellemzik a hazai társadalmat. A portál leszögezte, hogy bár a tavalyi esztendőben enyhén emelkedett a szegénység itthon, ennek ellenére még mindig sokkal jobb a helyzet, mint tíz évvel ezelőtt volt, akkor ugyanis hárommillió ember volt kitéve a szegénységnek, illetve a kirekesztés kockázatának.
A KSH arra is kitért, hogy az egy főre jutó éves bruttó jövedelem tavaly 3 millió 625 ezer forint volt, ami 17,5 százalékkal magasabb, mint 2022-ben, vagyis kijelenthető, hogy nominális értékben nőtt a háztartások jövedelme. A hivatal szerint ennek a növekedési ütem különbsége a jövedelmek összetételének változásával magyarázható.
Érdekesség, hogy a 17,6 százalékos fogyasztóiárindex-emelkedés mellett a reáljövedelem 3,6 százalékkal csökkent, azonban a nettó jövedelem vásárlóértéke 38,5 százalékkal haladta meg a 2015-ös értéket.
Jól szerepel a régiónk
A Világgazdaság részletezte, hogy tavaly az egy főre jutó összes fogyasztási kiadás 1 millió 888 ezer forint volt, ami folyó áron 10,1 százalékos növekedést és – a 17,6 százalékos fogyasztóiár-emelkedést is figyelembe véve – 6,4 százalékos reálérték-csökkenést jelez a 2022-es értékhez képest. Régiónkban 9,4 százalékkal nőtt a fogyasztási kiadás – ezzel a régiós rangsorban a 4. helyen állunk. Érdekes az is, hogy jövedelmi szegénységben a legkisebb arányban a Közép-Dunántúlon (8,7%), a legnagyobban az Észak-Alföldön (21,1%) éltek az emberek tavaly. A kiadványban olvasható, hogy a munkaszegénység legnagyobb mértékben az észak-alföldi (5,6%), a legkevésbé pedig a közép-dunántúli régióban érintette az embereket. (1,1%).
A kiadványban külön szerepel egy fejezet, mely a 2023-as esztendő tekintetében az egy főre jutó éves bruttó jövedelem nagyságát és megoszlását régiónként vizsgálta. A legmagasabb jövedelemmel a budapesti háztartások bírnak, az évi 4 millió 922 ezer forintos szint 35,8 százalékkal múlta felül az országos átlagot. 2022-höz képest egyébként Budapesten nőtt a legnagyobb mértékben (23,6 százalékkal) az egy főre jutó éves bruttó jövedelem, míg a növekedés üteme a mi régiónkban volt a legalacsonyabb (10,6 százalék).
A háztartások jövedelemszerkezete Budapesten volt a legkedvezőbb, ahol a munkajövedelem részaránya megközelítette a 80%-ot, míg Észak-Magyarországon, Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön nem érte el a 70%-ot. Közép-Dunántúlon a munkajövedelem 73,7 százalék, a társadalmi jövedelem 24,4 százalék volt, míg az egyéb jövedelem 1,9 százalékot tett ki.
