Akkor és most

2024.11.17. 15:30

Légi felvételek: ilyen volt Szőny a második világháború alatt, több mint 80 éve

Akkor és most sorozatunkban most megmutatjuk, mennyit változott, több mint 80 év alatt a második világháborút is megélt város, Szőny.

Akkor és most sorozatunkban most megmutatjuk, milyen volt Szőny városa több, mint fél évszázad alatt.

Akkor és most Szőny Olvass tovább a teljes képekhez!
Akkor és most Szőny Olvass tovább a teljes képekhez! 
Forrás: fortepan / National Archives, 24Óra / Zetovics Márió

Ahogyan Komárom hivatalos oldalán is olvashatjuk, Szőny, ma Komárom városrésze, az egyik legrégebbi település a megyében. Már a történelem előtti kő- és bronzkorszakban is lakott volt, amit a korból származó számos lelet is bizonyít. A római időszakban a híres Brigetio városa terült el itt, és 375-ben ezen a helyen hunyt el, itt temették el Valentinianus római császárt is. A környék ásatásai és leletei révén messze földön híressé vált. Alig akad ház, kert vagy szántóföld a településen és környékén, ahol ne bukkannának római kori emlékekre.

Szőny 1944-ban:

Akkor és most Szőny
Forrás: fortepan / National Archives

Szőny 2024-ben:

Akkor és most Szőny 2024
Fotó: Zetovics Márió / Forrás: 24  Óra

Nevét először 1211-ben említik Sun néven. 1249-ben Sceun néven a ciszterci érsek falujaként szerepel, IV. Béla király idején egy másik faluért cserélték el. 1269-ben terra Sceun, 1397-ben possessio Zyun, 1422-ben pedig villa Zwn néven, komáromi várbirtokként említik. 1460-ra oppidum Zwny, vagyis várossá fejlődött, melynek vámja és jövedelme a komáromi várat illette.

Akkor:

Akkor és most Szőny 1944
Forrás: fortepan / National Archives

Most:

Szőny akkor és most 2024
Fotó: Zetovics Márió / Forrás:  24 Óra

1592-ben a török elpusztította. 1627. szeptember 12-én II. Ferdinánd és a török szultán itt kötötte meg a szőnyi békét.

A község csak a 17. század első felében települt újra, ekkor a gróf Zichyek lettek a földesurai. A török kor alatt számos római kori pénzérmét is találtak a területen. 1875-ben egyik fele Vásonkeőy Imréé, másik fele már 1847-ben a Klosterneuburgi Kanonokrend tulajdonába került. 1894-ben a Vásonkeőy része báró Solymosy Lászlóé lett, akinek lánya, gróf Gyürky Viktorné a 20. század elején is birtokos volt. További jelentős birtokosok közé tartozott a Klosterneuburgi Kanonokrend, Világhy Gyula, Mocsáry Antalné örökösei, a katonai kincstár és dr. Lővinger Vilmos.

A gróf Zichyek által épített kastély mellett az 1800-as évek elején serfőzőház és szeszgyár is üzemelt itt. Az 1900-as évek elején a Füzitő-pusztán keményítő- és enyvgyár, valamint olaj- és petroleumfinomító is működött, emellett Ószőnyben állt a Lővinger-féle szeszgyár is.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a község határában több jelentős ütközet zajlott. Komárom ostromakor a terület ágyútűz alá került; a 20. század elején a katolikus templom falában több ágyúgolyó nyoma is látható volt. A komáromi vár elősáncai közül az egyik 1850 körül, a másik pedig 1870 körül épült. A római katolikus templom 1777-ben, míg a református 1787-ben készült el.

A község határában található Töröklesi dombot a hagyomány szerint a törökök halmozták fel.

A 20. század elején Szőny közigazgatásához tartozott több település is, mint például Kisszőny, Bartuschektanya, Bélapuszta, Füzítő, Göbölkút, Hathalom, Kis- és Nagyherkály, valamint számos más puszta, erőd és gyártelep.

 

Akkor és most sorozatunk további részei:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában