A lebontott tatabányai városrész emlékezete: fotókon Ótelep története

Dallos István személyes élményeit is megosztotta Képes történelem sorozatunk új adásában, az Ótelep szanálását bemutató podcastben. Lássuk, hogy születetett meg a tatabányai Gál lakótelep!

Régi képeket láthatunk azokról az épületekről, amelyek az ezernyolcszázas évek végén, az ezerkilencszázas évek elején épültek. A képek megmutatják, milyen élet folyt a telepeken a századforduló után. Később, aki tehette az Újvárosba költözött tömblakásokba, s az üres épületeket önkényes lakáshasználók foglalták el. 
Az 1976-os tervek szerint Ótelep helyére a Városi Tanács háromezer lakásos lakótelepet tervezett. Házgyári lakásokat húztak fel, csak néhány téglaépület valósult meg. S a központi fűtéses tömblakások mellett ott voltak még a csatornázatlan bányász kolónia épületei.

Eltűnt tatabányau épületek nyomában 

Több korábbi létesítmény sorsáról kellett dönteni, s ilyen volt az Ótelepi temető is, ahová az 1970-es évek környékén már nem temettek. Több képet hozott Dallos István az átépítésről, Ótelep szanálásának fázisait mutatta meg. Megelevenedett egy pillanatra az egykori Zsdánov épülete, a piac, a beépített Libadombot is megmutatta képein. 
Sajnálkozva gondolt és mesélt a régi időkre. Valamikor családjával itt lakott, sok emlék köti ide Dallos Istvánt. Persze a régi Ótelephez, nem a mostani Gál lakótelephez – mondta. 

– A közvetlen kommunikáció nagyon fontos volt, hogy beszélgettek egymással az emberek, a szomszédok – mutatta a képeit. 

Megmutatta a valamikori Szajer Vendéglőt, amelynek a tartóoszlopai ma a Bányászati és Ipari Skanzen területén vannak. A Halászkertet, amely ma már csak Bányásznap alkalmával elevenedik meg, vagy a gőzfürdőt, amely hamarosan leürül.  Művészi képekkel zárta ezt a személyes vallomásokkal megtűzdelt beszélgetést: a lemenő nappal a Bárdos gimi mellett és hatalmas tízemeletest ábrázoló fotóval.