Szép a kertben a térkő, de fokozhatja a hőséget

Vége van a nyárnak, de olyan hűvös szelek ma még nem járnak, amelyek feledtetnék az elmúlt hetek és hónapok hőségriasztásait. Lapunk éppen arról írt, hogy a tatabányai Árpád Gimnáziumban rövidített órákkal kezdődik a tanév a hőség miatt. Azzal szembesülünk a Világgazdaság cikkéből, hogy a klímaváltozást nem csak a mezőgazdaságunk sínyli meg, hanem a természeti környezetünk is. Ami rossz, azt még rosszabbá tudjuk tenni, például azzal, hogy nagy felületeket borítunk térkővel vagy murvával, főként a növényzet közelében. Egyes kertészeti lapok, például a Gardenista ezt elhibázott, félreértett kertészkedésnek tartja, mivel ártunk a mikroklímának.

Végeztünk hát egy egyszerű, nem reprezentatív kísérletet, hogy kiderítsük, valóban változhat-e kertünkben a mikroklíma térkövezés, kavicsozás hatására. Digitális hőmérőnkkel végzett kísérletünk színhelyéül a szerkesztőségünk közelében levő Csónakázó-tavat választottuk szeptember 5-én, 13 óra tájban. Az Accuweather mobilalkalmazás jelzése szerint Tatabányán ekkor 28 fok volt, tehát nem éppen afrikai hőség, de talán ez a szélsőségtől mentes hőmérséklet adhat némi alapot a józan megfontolásra. Fontos hangsúlyozni, hogy a hőmérőt nem fektetve, hanem állítva helyeztük el a talajon.

A fényképen látható hőmérőt a térkövezett, több száz négyzetméteres sétány szélére raktuk le, egy pad árnyékába. Több mint hat perc elteltével 32,2 Celsiust olvastunk le. Következő mérésünk egy fiatal, nem túl nagy fa árnyékában, gyepen elhelyezett hőmérővel történt, szintén hat perc elteltével. Ezúttal 31,2 fokos hőmérsékletet olvastunk le. Tehát mindössze egy fokos hőmérséklet-különbséget tapasztaltunk, de igazi kánikulában ez az adat alighanem jelentősebb, és okkal feltételezhetjük, hogy a térkövezés és a kavicsozás a kertünk éves átlaghőmérsékletét megnöveli. A tuja- és fenyőféléket valószínűleg többet kell locsolni, hogy átvészeljék a nyarat.