2024.09.15. 13:53
Interaktív fotók: ennyit változott Esztergom belvárosa 85 év alatt
Esztergom belvárosa és a Széchenyi-tér rengeteget változott a többszáz éves történelme során. Akkor és most sorozatunkban most megmutatjuk, mennyit változott Esztergom belvárosa és környezete több mint 85 év alatt.
Akkor és most Esztergom belvárosa majd 85 év különbséggel. Olvass tovább a teljes, interaktív képhez!
Akkor és most sorozatunkban egy-egy interakítv fotóval mutatjuk meg Komárom-Esztergom vármegye ismert helyszíneit, épületeit. A képek mellé pedig rövid helytörténeti áttekintést is adunk.
Ahogyan a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán olvashatjuk, a Széchenyi-tér középpontjában először a városházát pillanthatjuk meg, amely egy impozáns barokk stílusú, egyemeletes épület, mansard tetővel. Az épület nyolcvan méter hosszú homlokzata látványos oszlopsorokra támaszkodik. A városházát Bottyán János az 1600-as évek végén, a törökök kiűzése után saját céljaira építette kastélyként. Itt vonult vissza a karlóczai békekötés (1699) után, hogy öregkorában pihenést találjon.
A későbbi viharos eseményekről a történelem részletesebben beszél. Kukländer várparancsnok hűtlenséggel vádolta meg, elfogták és kifosztották, de szerencsésen megmenekült. II. Rákóczi Ferencnek felajánlotta hadvezéri képességeit, és részt vett a kuruc szabadságharcban, de nem a csatamezőn hunyt el; 1709. szeptember 25-én, hetven éves korában a hatvani táborban, betegen halt meg. Gyöngyösön, a Szent Ferenc-rendi templom sírboltjában helyezték örök nyugalomra a „nép atyját”, „Bottyán apót”, ahogyan jóságáért nevezték. Érdekes, hogy bár az esztergomiak népszerűnek tartották Bottyánt és örömmel fogadták építkezéseit, megharagudhattak rá, amikor Lipót király 1698-ban nemesi kúriává avatta kastélyát.
A városi hatóság tiltakozott, mivel a királyi dekrétum szerint a kastély és hozzátartozói nem tartoztak a város joghatósága alá, ezért polgári terhet sem lehetett rájuk kivetni. A város nemcsak tiltakozott, hanem erőszakhoz is folyamodott: a városi főbíró fegyveresekkel támadta meg a kastélyt, betörte a kaput, és Bottyánt saját házába hurcoltatta. A nyitrai káptalan – mivel az esztergomi még nem tért vissza – törvényesen beiktatta Bottyánt, de Csejthey János városi ügyész ellentmondott az eljárásnak. 1704-ben Kukländer birtokba vette a Bottyán-kúriát, és feleségének ajándékozta.
A város több mint 21 évig hiába lázadt a ház nemesi kiváltságai ellen, és bár próbáltak egyezséget kötni, semmi sem sikerült. 1726-ban Kukländer özvegye meghalt, és végül a királyi kamara két év múlva 4000 rajnai német forintért engedte át a városnak. Az ingatlan ekkor még nem hasonlított a maira; egyszerű, empíre stílusú, földszintes kúria volt, amit 1729-ben emeletet építettek rá. A ház déli oldalán sem található még a mai tornyos épület, amelyet Mária Terézia 6000 forintos adományának felhasználásával, az 1770-es évek közepén, 8041 forint költséggel építtetett a város a gimnázium számára.
Akkor és most sorozatunk további részei:
Képes történelem podcast-sorozatunk is kihagyhatatlan!