2024.08.20. 06:50
Így ünnepeltük az alkotmány ünnepét a rendszerváltás előtt
Az alkotmány ünnepének hívtuk, nagygyűléseken, TSZ-ek termelte búzából sütött új kenyereket megszegve ünnepeltük a rendszerváltás előtt augusztus 20-át. Gyere vissza velünk a múltba, idézzük fel együtt rég elfeledett újságcikkekből, hogyan ünnepeltünk augusztus 20-át 1984-ben, 1974-ben és 1964-ben a megyénkben!
Az 1984-e ünnepen a Hazafias Népfront városi bizottsága, Tatabánya város Tanácsa nagygyűlést rendezett az Úttörő- és Ifjúsági Házban az alkotmány, I. István és az új kenyér tiszteletére. A nagygyűlésen részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Tatabánya országgyűlési képviselője, Antalóczy Albert,a megyei pártbizottság első titkára, Mérten Lajos, a városi pártbizottság első titkára, Galántai Pál, a megyei tanács elnökhelyettese is.
Az ünnepi beszédet követően a környei Vörös Csillag Termelőszövetkezet búzájából sütött cipót nyújtották át Havasi Ferencnek, aki beszédében így szólította meg a tatabányaiakat:
– Önök itt, Tatabányán, nagyon fontos helyen dolgoznak. És ha ebből a történelmi felelősségből úgy vállalják a maguk részét, mint azt a múltban tették, 1945-ben, 1949-ben, után, akkor a jövőben 1956 is nagyon értékesen tudnak hozzájárulni mindahhoz, amihez nagy szükség van az akaratra, az összefogásra, a közös munkára. A kenyérszegés pedig tisztelgés a magyar paraszt, a magyar kenyértermelő és kenyérteremtő emberek munkája előtt.
Bábolnán három napon át ünnepeltek. A korabeli lapból kiderül, hogy különösen sok érdeklődőt vonzottak az új pavilonsoron rendezett árengedményes vásárok, ahol Tatabányáról a Skála Sztráda Áruház főként berendezéseket, fürdőszobakonyha-felszerelési burkolóanyagokat, cikkeket, a Generál Kiskereskedelmi Vállalat gyermekruházati termékeket kínált. De ott volt Tatáról a Szőnyeggyár, a Cipőgyár, a komáromi Sütőipari Vállalat is. Vásárlókban sem volt hiány:
Jellemző példa a közönség vásárlókedvére és anyagi lehetőségére, hogy a bábolnai Gazdabolt alkalmi üzletébe kiszállított, nyugatnémet gyártmányú, univerzális permetezőgépek is elkeltek, 10 900 forintos áron, zsebből fizetve. Az autóvásáron viszont kevés kocsi cserélt gazdát.
Nagyobb sikert aratott a bábolnai és a környékbeli kistermelők, kertbarátok, a téeszek háztáji ágazatainak konyhakertészeti, gyümölcs-, és virágbemutatója. De volt Bábolnán lovasműsor, sokfajta sportverseny, koncert és táncmulatság is.
Bakonyszentlászló, Réde és Bakonybánk együtt ünnepeltek, mint közös tanácsú társközségek, 1984. augusztus 20-án. A rédei községi parkban politikai nagygyűlésen és kenyérátadáson lehetett részt venni. Mint az a korabeli lapban olvasható, az eseményre kíváncsi volta környék egyetlen gólyapárja is, akik felnevelt négy fiókájukat augusztus 18-án, a már vonuló csapatokkal útnak indították, ők maguk viszont az alkotmány napját még Rédén töltötték.
Láthattak is vidám ünnepi forgatagot! A rédei parkba kora délután sereglettek össze az emberek. Bakonybánkról és Szentlászlóról külön autóbuszok hozták őket. Eljöttek közéjük a megyeszékhely, valamint Kisbér küldöttei
Az új kenyérből minden résztvevőt megkínáltak a közreműködő, egyenruhás úttörők. A nagygyűlést kultúrműsor, különféle sportversenyek, ügyességi játékok követték. Közben pedig szakmai zsűri értékelt a zöldség- és gyümölcstermesztők, illetve bortermelő gazdák versenyén.
Esztergomban különös bensőséggel, családiasan ünnepelték az alkotmány és az új kenyér napját 1984-ben. Hagyomány szerint az augusztusi ünnep színhelye a szentgyörgymezei kerület népfrontklubja volt, ahol az ünnepségen túl a helyi kertbarátok körének, a nőklub és a sárisápi Új Élet esztergomi Termelőszövetkezet kerületének nyílt kiállítása. A kenyérszegés után kitüntetéseket, díjakat nyújtottak át a kiváló aktivistáknak, társadalmi munkásoknak.
Klastrompusztán az időjárás a kegyeibe fogadta a Dorogi Szénbányák szocialista brigádjai baráti és családi találkozójának résztvevőit, akik már kora reggel szatyrokkal, plédekkel, kempingszékekkel felszerelkezve, kisebb-nagyobb csoportokban érkeztek Kesztölc mellé. Az edzettebbek Dorogról gyalogosan indultak, de megtelt a nagy autóparkoló is. Esemény akadt bőven, és izgalmak is:
A reggeli órákban a tömeg szeme láttára „leütöttek” és „kiraboltak” egy férfit. Senki sem mozdult, kivéve Tarzant, egy német juhászkutyát, aki pillanatok alatt rendet csinált. Aztán kutyaügyességi négylábú társai bemutatóján is meggyőzően szemléltették, hogy szakértelemmel végzett, türelmes oktatás után milyen „csodákra” képesek.
Az MHSZ modellező bemutatóján igazolódott a régi igazság: repülő még nem maradt a levegőben. Ugyanis néhány szép kör utánegy modell orral landolt a frissen kaszált fűben.
A lábtenisz-, a fejelő-, a tollaslabda- és a lengőteke-versenyeken indulók igen lelkesen izzadtak. Voltak, akik Adidasban feszítettek (úgy pocak tájékán), de sokan vetették magukat a küzdelembe feltúrt nadrágszárral is.
Volt „chilei” sátor is, ahol nem csak ajándéktárgyakat és hanglemezeket lehetett vásárolni, de volt mód latin-amerikai italok ízlelgetésére is és koncertélményre is. Annak pedig minden bizonnyal különösen jó napja volt, aki a tombolán a tévét nyerte.
1974-ben „az Alkotmány megteremtésének 25. évfordulóján” több napos programsorozattal ünnepelt a megye. Kiemelkedett a nagyigmándi, ahol augusztus 18-án és 19-én, két napon keresztül tartott az ünnepi rendezvénysorozat, amelyen Csehszlovákia komárnói járásából meghívott vendégek is részt vettek. Az ünnepségen megjelent nagyszámú hallgatóság előtt Mokri Pál országgyűlési képviselő, a megyei pártbizottság titkára mondott beszédet.
Esztergomban augusztus 20-án munkás-paraszt-katona találkozóval ünnepeltek. Az egybegyűlteket SárosMihály, a városi pártbizottság titkára köszöntötte, ami után kötetlen, baráti beszélgetés alakult ki a résztvevők között: egymás munkájának teljesebb megismerése, az Esztergom fejlődését érintő közös ügyek kerültek szóba.
A nagysápi sporttelep bensőséges, családias ünnepség színhelye volt 1974-ben. A dorogi járásban a Hazafias Népfront megrendezte a a labdarúgó-csapatok részére kiírt Béke és Barátság Kupát.
Bábolnán hagyományos, színes ünnepi műsor várta a gazdaság dolgozóit, a község lakóit és az ország minden részéből érkező vendégeket 1974-ben. A háromnapos műsor még a megszokottnál is gazdagabb volt, hiszen lovasversenyek, kiállítások, bemutatók, találkozók követték egymást. Volt zöldség- és gyümölcskiállítás és makettkiállítás is: a kombinát termékeinek, létesítményeinek makettjeiből. Az első díjat egy magtisztító kicsinyített mása nyerte el. A tó partján kellemes éjszakai bálra zárta a napot.
1964-ben is megyeszerte megünnepelte a lakosság az alkotmány 15. évfordulóját. Átadták Szőnyben a megye egyik, akkor legkorszerűbb községi általános iskoláját. Kétszáz személyes konyha, természettudományi előadó, tornaterem szolgálta onnantól az eredményesebb nevelőmunkát. Kesztölcön falumúzeumot nyitottak meg augusztus 20-án. Az új létesítmény egy 1757-ben épült nádfedeles házban talált otthonra.
Oroszlányban zenés ébresztővel köszöntötték az évforduló napját 1964-ben. A Negyvennyolcas Ligetben rendezett ünnepi gyűlésen dr. Anderla Imre,a városi tanács vb-elnökhelyettese mondott beszédet.
Tatán az alkotmányi napi ünnepséggel zárultak a várossá nyilvánítás 10. évfordulójára rendezett hetek 1964-ben, míg Esztergomban augusztus huszadikán a szövetkezeti napon hat kisipari szövetkezeti tagnak és két földművesszövetkezeti dolgozónak adtak át kitüntetés.
Komáromban csehszlovák sportolók közreműködésével nemzetközi versenyeket rendeztek. Tatabányán pedig üzemekben, termelőszövetkezetekben és lakóterületi művelődési házakban: a Puskiban, a József Attila Művelődési Házban, a Széchenyi Művelődési Házban tartottak ünnepséget. Felsőgallán a menet élén sváb nemzetiségi viseletbe öltözött fiatalok vitték az új lisztből készült kenyeret.
Bajnán sportműsort rendeztek és munkás-paraszt találkozó is volt, míg Bokodon a kultúrteremben, Kisbéren a művelődési házban, Neszmélyen a partihelyiségben tartottak nagygyűlést vagy megemlékezést.