Augusztus 20.

2024.08.19. 13:43

Fotóválogatás: így ünnepeltük az államalapítást 10, 20 és 30 éve

Az ünnep mindig ünnep marad. De régen milyen volt? Gyere vissza velünk a múltba, idézzük fel együtt a 24 Óra újságcikkeiből, hogyan ünnepeltünk augusztus 20-át 2014-ben, 2004-ben és 1994-ben Komárom-Esztergom vármegyében! A cikkünk végén galéria is található.

Kemma.hu

Nem csak ünnepeltek, szobrot is avattak a dömösiek 10 évvel ezelőtt, 2014. augusztus 20-án. Szent István fából faragott mellszobra a Szent István római katolikus templom előtti kis térre került. Az alkotásról a leplet Novák Lajos polgármester és a faragást készítő Chromy László helyi restaurátor, fafaragó emelte le. Az új köztéri alkotást Kovály Erzsébet tiszteletes asszony meg is áldotta, beszédében pedig arra kérte megjelenteket, hogy az új kenyér ünneplésének perceiben gondoljanak azokra is, akiknek nem jut kenyér az asztalukra.

2014Szerémi György (jobbra) tolmácsolásában hangzott el Reményik Sándor A templom és az iskola című verse a dömösi szoboravatón
Szabó Andor plébános megszentelte, Novák Lajos polgármester pedig megszegte a nemzetiszínű szalaggal átkötött kenyeret. Az asztalon sorakozó kis cipókat a dömösi családok kapták
Forrás:  24 Óra

Augusztus 20-át persze a vármegye összes települése megünnepelte, a megemlékezéseket pedig még az olykor eleredő eső sem zavarta meg. Tatának két új díszpolgára lett 2014-ben: Pitti Katalin operaénekes és Turczi István író-költő. Koppánymonostoron csaknem ötven óvodás állt a rajthoz a Fenyves Futáson. Komárom szőnyi városrészében kenyérszentelést tartottak, ám az eső miatt a kemencéket nem fűtötték be. Esztergomban sok programmal várták az érdeklődőket a várban. A gyerekek még a magyar korona papírmásolatát is elkészíthették.

Tatabányán az események Felsőgallán kezdődtek és a Csónakázó-tónál folytatódtak. A Szent István napi felvonuláson szekerek, hagyományőrző csapatok és néptáncegyüttesek vonultak a Vértes Agorájától a Csónakázó-tóig. Ácsra 2014-ben Felvidékről érkezett az új cipó, ugyanis Csallóközaranyos, Ács testvérvárosa ajánlotta fel az augusztus 20-án megszentelt és megáldott új kenyeret. 

2004

Az esztergomi ünnepségek 19-én délután kezdődtek 2004-ben az Aranysólyom Lovagrend megnyitójával. A legfőbb attrakció az első nemzetközi tűzijátékverseny volt a Kis-Duna sétányon, az Erzsébet parkban és a Prímás-szigeten is. Tatabányán az Életfánál tartották a központi ünnepséget. Nagy László címzetes prépost, bánhidai plébános szegte meg az új kenyeret.

Császáron az ünnepi falunapi programokat az Egresi-réten tartották. Az új kenyér ünnepélyes megszegését követően lovas bemutatók, kispályás focimeccsek és a helyi amatőr művészeti csoportok szórakoztatták a közönséget. Kocson az augusztus 20-i ünnepség keretében adták át az új kocsimúzeumot.

1994

Almásfüzitőn a Szent István-napi ünnepség keretében avatták fel Molnár Aladár, Orbánné dr. Kelemen Mária és Vidovszky Ferenc emlékplakettjét. 1994-ben Neszmélyen zászlót, címert avattak augusztus 20-án. A 750 éves település nevét először az 1200-as évekből őrzik oklevelek Nezmel változatban. Erre a fontos évfordulóra készíttették el a Duna-parti település zászlaját, címerét és pecsétjét.

Az akkor éppen 900 éves Dunaalmáson Szent István király ünnepét 1994-ben összekapcsolták a település jubileumát köszöntő rendezvényekkel. A kétnapos ünnepségsorozat fővédnöki tisztét dr. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát és dr. Márkus Mihály, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke vállalta el. Szóda Sándor, a művelődési ház igazgatója a református iskola épületében két fontos kiállítást is megnyithatott. Az egyik tárlat Dunaalmás történeti emlékeit mutatja be a tatai Kuny Domokos Múzeum és Lenhardt György festőművész, helytörténeti kutató gyűjteménye alapján Kissné Cseh Júlia régész összeállításában. 

Tatabányán fergeteges jókedvvel és ünnepi hangulatban telt 1994. augusztus 20-a. A bánhidai mazsorettek és a fúvószenekar vezetésével indultak hosszú-hosszú sorokban az érdeklődők a Szabadtéri Színpadhoz, melynek nézőtere csaknem megtelt a kulturális műsor kezdetére. A közönség együtt énekelte a Himnuszt.

A jó hangulatot, a közönség vidámságát, a kulturális program és a fúvószene adta meg. A legkisebbek körhintára ültek, este az utcák megteltek izgatott arcú gyermekekkel és szüleikkel, akik mind-mind a tűzijátékot akarták látni. Az első rakéta piros-fehér-zöld színben pompázott, és hatalmas örömujjongás fogadta.

Esztergom, a város, ahol Szent István született, élt és meghalt, emelkedett lelkülettel, békében ünnepelt 1994-ben. Már augusztus 12-től szinte minden nap valamilyen rangos kulturális, zenei, színházi műsor, tudományos tanácskozás, ötletes szabadidős program előzte meg augusztus 20-át. E napnak szívből várt, baráti öleléssel fogadott vendégei voltak a németországi Ehingenből, Esztergom testvérvárosából érkezett vendégek. Johann Krieger, Ehingen főpolgármestere vezetésével 150 tagú vendégkoszorú, a testvérváros polgárőrségének és fúvószenekarának tagjai jöttek el megosztani velünk az ünnepnapok boldog pillanatait. A szlovákiai testvérvárosból, Párkányból, Jan Oravecz polgármester érkezett Esztergomba. 

Az esztergomi hagyományok egyik legszebbikét, a Kertbarát Klub és a Nőklub termékbemutatóját 1994-ben is nagy sikerrel rendezték meg. Mesés gazdagság, termékek sokasága fogadta a látogatókat. A bazilikában dr. Dékány Vilmos püspök celebrált ünnepi nagymisét, a Széchenyi téren pedig pazar tűzijáték volt. A térről zenés, fáklyás felvonulás haladt a Prímás-szigetre.

 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában