Legenda

2024.06.11. 17:17

Tudod, miért került a Turul a Kő-hegyre? És azt, hogy régen lépcső vezetett a lábához?

Miért és mióta is áll Tatabánya fölött a Turul-madár, mit szimbolizál, mikor és hogyan sérült meg, mikor restaurálták és miben más a mai madár az eredetinél? Válaszokat kerestünk.

Kemma.hu

Egy vérbeli tatabányai ismeri a Turul-emlékmű történetét! Vagy mégsem? A Kemma.hu Cseh Julianna régésztörténésszel, a Tatabányai Múzeum főmúzeológusával eredt a nagy Turul-sztori nyomába.

turul_ZOZ_0220220923 TatabányaIllusztrációŐsz, őszi színek a tatabányai csónakázó tónál és a Turul szobornál.Fotó: Flajsz Péter FPKomárom-Esztergom megyei 24 Óra
A Turul-emlékműnek olyan helyet találtak, hogy minden erre járó, és a hegyre felnéző emberre hatással lehessen
Fotó: Flajsz Péter

Miért éppen turul?

A turul az Árpád nemzetség, és vele együtt az egész magyarság totemállata. Legelőször talán Anonymusnál olvashatunk róla, de más krónikákban, például a Képes krónikában is megjelent: Emese álma néven ismerjük. A történet tulajdonképpen az Árpád-ház eredetmondája, amelyben Emese várandósan csodás álmot lát: egy turulmadár szállja meg, és ez hoz rá gyermekáldást. A méhéből folyóvíz és szélesedő patak indul, ami a nagy királyok megszületését jelképezi. Emese az álma miatt az újszülött fiát Álmosnak nevezi el.

Kő-hegy, Turul-emlékmű
A talapzat kövei nem voltak egymáshoz rögzítve
Fotó: Németh Tamás / Forrás: Fortepan

Miért pont itt?

Álmos egészen Erdélyig vezette a honfoglaló magyarokat, majd az ő fia, Árpád folytatta és vezette a honfoglalást. Kézai Simon, a magyarok bejövetele egyik meghatározó csatájaként határozta meg a 907-es bánhidai ütközetet, amelyben Szvatopluk szláv fejedelem seregét kiszorították a honfoglaló magyarok.

20220923 TatabányaIllusztrációŐsz, őszi színek a tatabányai csónakázó tónál és a Turul szobornál.Fotó: Flajsz Péter FPKomárom-Esztergom megyei 24 Óra
A Kő-hegyen álló emlékmű kedvelt turista látványosság, és jól látható az M1-es autópályáról is
Fotó: Flajsz Péter / Forrás:  24 Óra

Kisfaludy Mihály környei néptanító írta meg a Tata-Tóvárosi Híradóban és a Komárom és vidéke lapban a bánhidai csata történetét, azt is felvetve, hogy az ütközetről meg kellene emlékezni. A milleniumi ünnepségek időszakában volt ez, amely kiváló lehetőséget teremtett az emlékállításra. Kisfaludy Mihály javasolta, hogy egy emlékoszlop vagy még inkább egy turul madár magasodjon a Kő-hegyen, erősítve az itt élők tudatában a hagyományt. 

Egy író és egy festő is felkarolta az elképzelést: Jókai Mór és Feszty Árpád. Feszty azonnal írt is egy levelet Sárközy Aurélnak, a vármegye vezetőjének, hogy támogassa ezt az ötletet, és hogy a vármegyei ülés vegye elő az emlékmű állításának ötletét létrehozzák. Olyannyira elébe ment az eseményeknek, hogy beszélt Donáth Gyulával, aki el is vállalta, hogy elkészíti a szobrot. 1895-et írtunk ekkor. Feszty éppen a bánhidai csatát festette, és 1000 forintot maga hozzátett az általa 7-8 ezer forintra taksált emlékmű költségeihez.

Meg is történt a vármegyei előterjesztés, a tagok támogatták a szoborállítást, megválasztották a bizottságot. Fel is vették a kapcsolatot Donáth Gyulával, csak éppen pénz nem volt az emlékműre. Ki kellett találni, hogyan, honnan lehetne megszerezni az anyagiakat. Sárközy Aurél írt a takarékpénztárak vezetőinek, az esztergomi érseknek, a falvaknak és városoknak, így próbálva meg összegyűjteni a pénzt. Ekkor, a 19. század végének szűkösségében a magánemberek gyűjtésére volt a legkisebb esély. A falvakból, városoktól több támogatást remélhettek: az első között támogatta az emlékmű megvalósítását Gyermely, de kiemelkedik az adományával Tata és Komárom városa is.

A kormány nem tudta támogatni ezt a vidéki ötletet, a gyűjtés lassan haladt. Donáth Gyula azonban elkezdte először a kis minta, majd pedig a gipszből készített minta elkészítését. A fizetés később is akadozott, az éppen megalakuló Magyar Általános Kőszénbánya például 3 ezer forintot adományozott a szobor felállításához.

Miért pont ilyen?

A szobor egy leszálló turult ábrázol, ami magát a honfoglalást jelképezi. A madár egy kardot tart a karmaiban, ami a koronával együtt a királyság, az Árpád-házi királyok jelképe. A kard 12 méter hosszú, már maga a markolat is több mint 6 méter. A levéltári iratok alapján pontosan rekonstruálhatók a madár méretei. A test hossza 3 méter, szélessége 2 méter, a szárnyak fesztávolsága pedig 12 méter. A vörösréz lemeznek, amelyből állt, több mint 200 kilométer per óra szélsebességet kellett kibírnia.

Hogyan sérült meg?

Eszterházy, aki szintén támogatta a szobor felállítását, ingyen adta a területet, és a talapzathoz használt köveket is ő adta. Az akkori talapzaton a köveket szinte kötés nélkül rakásolták a szobor felállításához kiszemelt pontra. A turul egy nemzetközi vasútvonal mellé került, hogy mindenki lássa a magyar államiságot szimbolizáló, éppen leszálló madarat. A talapzaton lépcső vezetett fel a szoborra. A belső váz vasból készült, az a cég készítette, amely a Lánchíd építésében is részt vett. Arról, hogy a szobrot mikor sikerült felavatni, nincsenek pontos adatok, ám az biztos, hogy 1898-ban már állt a turul, igaz, a kardot és az aranyozott koronát később helyezték hozzá. A felavatásáról viszont egy 1907-es fotó tanúskodik, tehát feltehető, hogy a szobrot ennyivel később avatták fel hivatalosan, éppen 1000 évvel a bánhidai csata után.

Kő-hegy, Turul-emlékmű
A kard és a korona csak később egészítette ki a szobrot
Fotó: A R / Forrás: Fortepan

A szobrot 1905-ben komolyabban megrongálták. A leiratok alapján a madár bal lábából egy több mint 80 centiméter nagyságú rézlemezt vágtak ki. Ennek köszönhető, hogy aztán a vármegye közgyűlésének határozata alapján lebontották a lépcsőt, amelyen fel lehetett menni a madárhoz.

A szobrot 1991-92-ben restaurálták. Akkor új vázra építették fel a madarat, ami a legtöbb kárt tulajdonképpen akkor szenvedte el, amikor szétszedték. Igaz, a széllökések se tettek jót neki: a fix alap hiányában a madár kimozdulhatott, emiatt hátrébb dőlt, javításra szorult. A régi váz ma a Tatabányai Múzeumban, a Skanzenben látható.

Kő-hegy, Turul-emlékmű
Sokáig fel lehetett menni a lábához. Voltak, akik meg is mászták az alkotást
Fotó: Drimbe József / Forrás: Fortepan

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában