Alternatív (félre)értelmezések a jogsértő tatai jelölttől: az einstandolt logó esete

A közelmúltban írtuk meg, hogy jogsértően kampányol a TETT - Tegyünk Együtt Tudatosan Településünkért Egyesület, valamint annak polgármesterjelöltje, Szalay Ildikó. A TETT egy beszédes, szalayteam-es emailcímről írt levelet cikkünkről, azt állítva, hogy az számos valótlanságot és részigazságot tartalmaz. Hogy szó ne érje a ház elejét, tételesen végigmentünk az egyesület levelén, amelyben álláspontjuk szerint „tényszerűen válaszoltak” a cikkünkben megfogalmazottakra. Emlékeztetőül: a különböző választási szervek nyilvánosan elérhető határozatai és döntései alapján készült cikkünk. Így most azokat összevetjük a TETT-esek által írtakkal.

Mint ismert, a Kúriát és Alkotmánybíróságot is megjárt téma mindenhol ugyanarra futott ki. A Stop Avalon! 2020 feliratos ikerlogó nem mutat összefüggést sem a szervezet nevével, sem kizárólagos összefüggést az egyesület tevékenységével, ellenben számos más civil szervezet, csoport hangoztatta szlogenként egy konkrét ügyben, a mostani használata pedig alkalmas lehet a választópolgárok megtévesztésére. Viszont mivel használják, ez jogsértés. Cikkünkben mi is megírtuk, amit Szalayék is kiemeltek: szlogenként használhatják a Stop Avalont, de az ikerlogót úgy, ahogy akarták, nem. 

Elismerték, hogy nem használhatják a logót

A levél maga elismeri, hogy a Területi Választási Bizottság (TVB) nyilvántartásba vette a TETT Egyesületet, mint jelölő szervezetet, egyúttal a „Stop  Avalon! 2020” embléma használatát nem engedélyezte. Azt is elismerik, hogy fellebbezésük után a Nemzeti Válsztási Bizottság (NVB) helyben hagyta ezt a döntést, kiegészítve azzal, hogy szlogenként használható a ’Stop Avalon! 2020” a kampányban. Cikkünkben mi is megírtuk, hogy szlogenként használható a szöveg. 

Nem releváns a logó esetleges levédetése

A TETT annak kapcsán, hogy megírtuk, hogy az NVB szerint fellebbezésük nem alapos, és azt sem fogadták el, hogy a TETT a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál le akarta védetni az emblémát, így reagált: „az NVB azt állapította meg, hogy a választásokkal kapcsolatban nincsen joghatása az embléma levédetésének.”. 

Ez a kérdés azért érdekes, mert Szalayék új tényként és bizonyítékként csatolták a hivatal február 5-i igazolását, mondván: „látható, hogy ezen hatóság előtti eljárásnak a tárgya a logó mint védjegy tárgya, de sem a TVB, sem az NVB nem jogosult a jelkép vizsgálatára, annak kiemelésével, hogy a választási eljárás keretei között - a szoros határidőkre is tekintettel - nincs is mód/idő egy jelkép használat céljának, következményeinek részletes bizonyítására.”

Erre reagált úgy az NVB, hogy az embléma védjegy-lajstromozási eljárásban előírt bejelentési kérelmének, a feltételeknek történő esetleges megfelelése a fellebbezéssel érintett határozat jogszerűsége szempontjából nem releváns. Az ikerlogó kérdésére cikkünkben a későbbiekben még visszatérünk.

Bedobták az új logót a Kúriához

A TETT szerint (felülvizsgálati kérelmük nyomán - a szerk.) „a Kúria is helyben hagyta az NVB döntését, a módosított logót pedig jogkör hiányában nem tudta elbírálni.” A történeti hűség kedvéért idézünk a Kúria határozatából, hogy érthető legyen, mi is ez a módosított logó (az eredeti használatát ugye sem a területi, sem a nemzeti választási bizottság nem engedélyezte sem szavazólapon, sem a kampány során): Szalayék elsődlegesen azt kérték a Kúriától, hogy az eredeti, szöveges embléma hadd szerepeljen a szavazólapon, másodlagosan pedig azt, hogy egy módosított, felirat nélküli változatot engedélyezzenek. 

Az új, szövegmentes logóra kérvényükben új bizonyítékként hivatkoztak. Szalayék érvelni próbáltak egy 2014-es ügy kapcsán azzal is, hogy az embléma tartalmának a vizsgálata nem tartozik a TVB hatáskörébe, valamint azzal, hogy jelen esetben nincs másik, hasonló emblémájú szervezet, amelyikkel össze lehetne téveszteni a kérelmező szervezet jelképét. 

Hogy mi volt a 2014-es ügy? Volt egy Független Kisgazdapárt, és nyilvántartásba vettek egy Kisgazdapártot is, hasonló logóval. Kérelmező utóbbi szervezet törlését szerette volna elérni az országgyűlési választáson. Akkor nem látták megalapozottnak a kérvényt, és elutasították azt. Ebből szűrhették le Szalayék a kérvényükben, hogy a logóvizsgálat nem TVB-hatáskör. 

Az új emblémát azért nem vizsgálták, mert semmi nem történt vele korábban

Cikkünkben nem részleteztük, hogy a módosított logó kapcsán mit csinált a Kúria. Határozatuk szerint egyébként: az NVB-vel egyezően megállapították, hogy a jelölő szervezet által a bejelentéshez csatolt emblémán a szervezet nyilvántartás szerinti rövidített nevének meg nem felelelő néven kívül elhelyezett: Stop Avalon! 2020 felirat – megfelelő háttérismeret hiányában, dacára a helyismeretnek is – 

A Kúria álláspontja szerint a jelölő szervezet jelképének elsődleges rendeltetése az, hogy a szervezetet szimbolizálja, nem pedig attól elkülönülten, illetve annak helyében egy konkrét célt hirdet oly módon, ami a szervezettel való azonosítást az általánosságban tájékozott állampolgár számára nem könnyíti meg, illetve nem teszi azt elvárható módon egyértelművé. A felülvizsgált ügyben ez utóbbiak megvalósultak: a név nem egyezik a nyilvántartásban szereplő rövidített névvel, a felirat pedig nem a szervezetet azonosítja. 

Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is, hogy bár a jelölő szervezetek jelképének tartalmi vizsgálata nem tartozik az NVB hatáskörébe, de a rendeltetésszerű joggyakorlás elve mindenképpen biztosítandó, a választási eljárás alapelveit, mint általánosan garantált minimumot pedig maradéktalanul érvényesíteni kell. (lásd a törvény 2. paragrafusát - a szerk.). 

A módosított logó kapcsán pedig így fogalmazott a Kúria: a szövegtelenített jelkép engedélyezésére vonatkozó kérést azért nem vizsgálhatták érdemben, mert az csak egy előterjesztett kérelem, a korábbi NVB-határozat nem döntött róla (lévén új!), így jogsértő sem lehet a nemlétező döntés. A Kúria a megváltoztatási jogkörét pedig csak jogszabálysértés esetén gyakorolhatja. 

Tehát Szalayék nem létező döntés kapcsán soha meg nem történt jogszabálysértését nyilván nem tudta vizsgálni a Kúria, márpedig csak ilyen esetben van változtatási jogkörük. Még egyszerűbben: a semmit nem tudják megváltoztatni. 

Téved a polgármesterjelölt

Szalay Ildikóék nem cáfolták azt, hogy a korábbiak után április 26-án is eltiltották őket attól, hogy a plakátokon megjelenítsék az inkriminált emblémát. Állítják: az ezt követő napokban leragasztották a logókat, ahol kellett. Eszerint addig, az azt megelőző hetekben, több döntés után ezt még nem tartották fontosnak. 

A TETT azt állítja, hogy a tatai, Helyi Választási Bizottság (HVB) május 3-án elutasította a magánbejelentő beadványát (aki jelezte: Szalayék használják a logót, ezúttal például pólókon - a szerk.) és bírságot nem szabott ki, mivel „az Egyesület erőfeszítéséket tesz a jogkövető megjelenésre, továbbá a bejelentő április 20-a (kampány kezdete) előtti  bizonyítékokat nyújtott be, aminek vizsgálatához nincsen jogköre a HVB-nek (és más választási szervnek sem)”.

Ezzel szemben a HVB részben helyt adott a magánszemély kifogásainak, és megállapította, hogy a feliratos logó sérti a választási alapelveket (a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást, valamint az esélyegyenlőséget a jelöltek és a jelölő szervezetek között) vagyis a választási törvényt. Ismét eltiltották őket annak használatától.

És ezeken felül utasították el a kifogás azon részét, ami a logó Facebook-oldalukon való megjelenítése volt. Itt voltak ugyanis április 20-a előtti posztok. A logós pólókat május elsején viselték egy rendezvényen, a plakátokat pedig, ahogy maga a TETT írta előző bekezdésünkben, csak április 26. után kezdték leragasztani, így kizárásos alapon is a közösségi oldalon az április 20. előtti posztjaik maradtak csak. Ezekről viszont így írtak a határozatban: a kifogásolt képek többsége volt korábbi. Tehát volt, ami későbbi volt.

A TVB bővítette a jogsértések körét

Szalayék szerint május 9-én, miután a magánbejelentő fellebbezett a fentiek miatt, a Területi Választási Bizottság helyben hagyta a HVB-döntést, ami „elutasító” volt.

Ezzel szemben részben megváltoztatták a határozatot, és kimondták: jogsértő az ominózus embléma használata a TETT-esek közösségi oldalán. Tehát plusz egy elemmel bővítették a jogsértések sorát. 

A határozatban leírták: a Facebook-bejegyzéseket a HVB csak összességében értékelte, de a TVB az egyenkénti értékelést tartotta indokoltnak. Így három esetben igenis megjelenítette a logót az egyesület a közösségi oldalán április 20. után. Ez pedig jogsértés, hiszen már eltiltották őket annak használatától.

Elvesztette közösségi jellegét a logó?

Mint írtuk, Szalay Ildikót nem először éri az a vád, hogy kvázi idegen tollakkal ékeskedik. Egyes vélemények szerint pont az ő személye miatt szakadt szét az eredeti mozgalom, és többen nehezményezték, hogy úgy  furakodott és maradt a rivaldafényben, hogy érdemben nem segítette kellőképpen a munkát, ellentétben másokkal. Szalay szerint ez szubjektív kijelentés, és „a TETT Egyesület sohasem állította, hogy egyenlő a stopavalonosokkal”. 

A közösségi média tatai bugyraiban mindeközben információink szerint fellángoltak az indulatok az eredeti mozgalomból kinőtt két szervezet között mondván ki mit és mit nem csinált anno, a népszavazás kapcsán, és a volt mozgalmárok épp azt nehezményezik, hogy Szalay kisajátítja az évekkel ezelőtti érdemeket, másoktól pedig elvitatja azokat. 

Ha már idegen tollak: Szalayék szerint az ominózus logót a választáson nem induló T. B. készítette, a „legjobb tudásuk” szerint, de hozzátették, hogy szerintük az közösségi alkotásnak tekinthető, mert sok változtatáson ment át a végleges formájáig, és ennek a folyamatnak „(nem kizárólagosan, de) részese volt Szalay Ildikó is. Egyébiránt ez az embléma levédetésre került, melynek tulajdonosa a TETT Egyesület.”. 

A szabadalmi közlönyben valóban megjelent a védjegybejelentés, viszont a meghirdetést követő 3 hónapon belül a védjegybejelentéssel szemben a korábbi jogok jogosultjai, viszonylagos kizáró okok alapján felszólalást nyújthatnak be és kérhetik annak elutasítását. A viszonylagos kizáró okokat a Hivatal hivatalból nem, csak akkor vizsgálja, ha a bejelentéssel szemben felszólalás érkezik. Csak ha ez is lezárul, akkor dől el, hogy lajstromozzák vagy elutasítják a bejelentett megjelölést. Az ikerlogót egyébként február 2-án jelentette be a TETT, és április 14-én jelent meg a közlönyben. 

Sommás válasz a kizárásra

A kemma.hu információi szerint ugyanakkor az eredeti logót továbbra is egy olyan volt mozgalmi tag tervezte, aki most a FÜGE-Függetlenek Együtt Egyesület egyik jelöltje. És akit kizártak az eredeti stopavalonos facebook-csoportból. Sokadmagával. Erre egyébként így reagáltak a TETT-esek (szó szerint idézzük - a szerk): *******************