Videó: a tatabányai Westben is játszott Török Ádám - Takács Tóni is búcsúzik tőle

A megye- és országszerte ismert vállalkozó, a West Étterem tulajdonosa, a tatabányai Légió együttes frontembere, basszusgitárosa, Takács Tóni. Megkértük, búcsúztassa egy emlékező írásban Török Ádámot, jó barátját, aki kedden hunyt el. Ahogyan ő és sokan mások nevezték mostanában: Török Bácsit. Megtette. Íme.

M. K.

„Ritka nagyon ritka, amikor egy gyerek óriással álmodik aztán az óriás megjelenik, s együtt játszanak a színpadon! Szinte hihetetlen, de velem ez megtörtént! Lassan már 20 éve, hogy Tarjánban odajött hozzám. Talán kevesen tudják, hosszú évek óta a világ 10 legjobb blues fuvolistája között tartják számon. Szóval odajött az asztalunkhoz és azt mondta:

Hallottam, te is zenélsz... Mindjárt megremegett a lábam, de folytatta: Jammelhetnénk egyet!

Szerintem három napig nem aludtam! Aztán összejött! Azt mondják mindennek megvan az oka. Ő január 12-én született, én január 9-én. Működött köztünk a kémia. Imádtam a társaságát, a zenében óriási önbizalmat adott, mindig tolt maga előtt, inkább maradt a háttérben.

Hogy ki volt ő? Zseni, fantasztikus EMBER. Igen, csupa nagybetűvel.

Ha azt mondom, szoros barátság szövődött köztünk, talán nem is mondok el mindent. Lestük egymás gondolatát, próbáltunk egymás kedvében járni. A Szent Ünnep igen különös volt kettőnk kapcsolatában. Mindig kaptunk tőle valamilyen ajándékot, ami a Mini együttessel kapcsolatos.

És mit kért tőlem karácsonyra? Azt mondta, imádja a főztömet, az utőbbi 10 évben mindig mi készítettük a családnak az adventi menüt. Mi volt a kínálat? Minden esetben káposzta és rétes.

Ádám! Becsaptalak! Te azt hitted, hogy én készítem, azt a csodálatos gombócos káposztát? A feleségem volt a „bűnös”, aki fáradságot, időt nem kímélve örömmel készítette el nektek a karácsonyi ajándékot! A rétest én követtem el, de azt úgyis tudtad.

Azt hitte, jót teszek, amikor eléteszek egy tálcával. Cukorbeteg volt, nagyon kellett volna vigyáznia magára, de a finomságoknak nem tudott ellenállni. Imádta a rétest!

Azt már említettem, hogy Ian Anderson után az egyik leghíresebb fuvolista, de tudjátok, hogy ő képviselte Magyarországot Indiában egy kulturális rendezvényen? Vagy Horvátországban, Svájcban tette naggyá a magyar zenét? Bejárta a világot. Amerika, Hawaii - Európa szinte minden országa ismerte a zenéjét. Csodálatos zenészekkel játszott együtt, az óriásokkal- neveket nem említek, mert nagyon hosszú lenne a névsor.

Ha felhívott, első kérdése: család, gyerek? Fantasztikus kapcsolata volt a gyerekekkel. Saját tapasztalatomból mondom, szinte erőt, energiát pumpált beléjük. Nagyon szerette a rosét, persze a káposzta után.

Egyre több időt töltöttünk együtt, egyre többször játszottunk. Tatabányán, a bányásznapon, Tatán, a Víz, Zene, Virág Fesztiválon. És persze a Westben. Nagyon szeretett hozzám jönni, második otthonának tartotta.

Kevesen tudják, hogy a 74. születésnapját itt ünnepeltük. Fantasztikus élmény volt vele játszani, sosem éreztem hasonlót, szinte öntötte belém az önbizalmat.

Drága Török Bácsi!Nagyon, de nagyon hiányzol. Hiányzik a lényed, az alázatod, a humorod, hiányzik az a fantasztikus kisugárzásod, ami belőled áradt. Nagy veszteség ért bennünket, a családodat a gyerekeket, a barátokat és még sorolhatnám. Most búcsúzom tőled, Te csodatevő! Legyen könnyű az utad, odafenn már várnak a régi társak, a Menyországban.Ég veled FŐNÖK!!!!