2023.04.09. 11:30
Hímes tojásért korbácsolták a lányokat húsvétkor
A húsvétról a piros tojás és a locsolkodás jut mindenkinek az eszébe, de azt már kevesen tudják, hogy egykor az ünnep része volt a pálinkaivás, a Pilátus-égetés, és a lányok korbácsolása is.
Számos népszokás köthető húsvéthoz
Forrás: 24 Óra
Fotó: Novotni Ákos
A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb ünnepe, de emellett a tavasz eljövetelének köszöntése, és az egyik legnagyobb családi ünnep is, amelyhez Magyarországon és világszerte is számos népszokás és hagyomány kötődik. A húsvét ünnepének fontosságát az is mutatta, hogy karácsonyon kívül ekkor vettek új ruhát, és arra is gondot fordítottak, hogy az előző évi bor is kitartson eddig az időig.
Pál Gabriella, a Tatabányai Múzeum igazgatója a Kemma.hu húsvéti podcastjében beszélt a népi hagyományokról.
– Az oroszlányi szlovákok virágvasárnapon látogatták végig a gyerekek a nagymamákat, keresztanyákat, nagynéniket. Tojást kapnak érte a kislányok, amiket húsvétkor megfestenek – mesélte a múzeumigazgató.
A Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltár beszámolói szerint a Pilátus-égetés hagyománya is húsvéthoz köthető: nagyszerdán, nagycsütörtökön, vagy nagypénteken a Jézust keresztre feszítő Pilátust, vagy egyes esetekben Júdást jelképező bábut vertek meg, égettek el.
Vármegyénk is őrzi
Vármegyénkre is jellemző szokás volt a nagypénteken, de általában a böjti időszakban fogyasztott csiripiszli (csíramálé) nevű étel készítése. A csíráztatott búza, vagy rozs magvait ledarálták, az így készült darát vízbe áztatták, ehhez búza- vagy rozslisztet kevertek, és cseréptepsiben megsütötték. A ma már Tatához tartozó Agostyánban az Eierberg, magyarul Tojáshegy dűlőnév pedig az egykori „húsvéti tojásgurítások” emlékét őrzi. Komárom-Esztergom megye szlovákok által lakott településein, például Oroszlányban a lányok húsvéttól adventig három méter hosszú piros szalagot hordtak a hajukban.
Sok hiedelemnek is alapja a húsvét. Például őseink úgy tartották, hogy ha nagypénteken reggel pálinkát iszik az ember, a kígyó nem mászik a szájába alvás közben. Nagypéntek reggel napfelkelte előtt pedig jó a gúnárral és a kakassal paprikát, vagy borsot nyeletni, hogy a szárnyas nép szaporodjék. Ellenben nem szabad aznap ruhát szárogatni, mert akkor abban az évben bőrt is fognak szárogatni, tehát kárt vallanak a szarvasmarhában. Nem szívesen látja aznap a gazda az esőt, mert az nagy szárazságnak az előjele.
Egyes tájakon pedig úgy vélték, hogy aki nagypénteken folyóvízben megfürdik, az nem lesz beteg abban az esztendőben. Szeplő ellen is ajánlatos volt nagycsütörtökön, amikor elhallgatnak, és nagyszombaton, amikor újra megszólalnak a harangok, hideg vízben megmosdani.
Köszöntő szokások is ismeretesek voltak húsvétkor. Húsvét hétfőhöz ma a húsvéti locsolás köthető, azonban ez a húsvéti korbácsolás, a sibálás ideje is. Mindkettő termékenységvarázsló népszokás. Sibának nevezik a négyszögűre font korbácsot, amivel a legények húsvéthétfőn megcsapkodták a leányokat. A lányok a sibára szalagot kötöttek, borral kínálták a legényeket. A húsvéti korbácsolás és locsolás jutalma egyaránt a hímes, vagy piros tojás.
Kemma.hu podcast
- Mozogj szabadon! – Kalandnap Tatán és Tatabányán
- Városból a szépséges vidékre - PODCAST
- A tatai lóversenyzés történetének folytatása
- Földművesek világából született meg Dózsakert: sosem látott fotók a múltból
- Bányásznapok anno - ezeket a képeket minden tatabányainak látnia kell