2023.04.13. 07:00
Egyre népszerűbb a vidéki élet: Kocson fele annyi egy négyzetméter, mint Tatán
Tatabányán meghaladta a félmillió forintos lélektani határt egy ingatlan négyzetméterének ára. Igaz, a vármegye városainak agglomerációjában még ennél nagyobb áremelkedés is előfordult.
Sokan nézegetik a városokban is a környékbeli falvak ingatlankínálatát
Forrás: Kisalföld
Fotó: Csapó Balázs
Az elmúlt fél évben nagy változások történtek a hazai ingatlanpiacon, szűkült a kereslet, bővült a kínálat. Az árakban ugyanakkor egyelőre csak korlátozott mértékben mutatkozik változás. Az Ingatlanbazár elemzése szerint az eladók háromféle módon reagáltak. Balla Frigyes szakértő úgy látja, hogy az egyik csoport észlelte a változást, és kénytelen volt alkalmazkodni hozzá az árak csökkentésével. A másik csoport nem hajlandó tudomásul venni, míg a harmadik csoportban még nem tudatosodott, hogy egyáltalán történt valami az ingatlanpiacon.
Ami biztos: a kisebb alapterületű, rezsiköltség szempontjából fenntartható ingatlanok eladói jobb helyzetben vannak, mint a nagy alapterületű, kevésbé korszerű és magas rezsiköltségű házak és lakások tulajdonosai. Talán ezért is lehet jó „csere” most egy városi kislakás helyett az agglomerációban vásárolt, a vétel után fűtéskorszerűsítéssel felújított ingatlan.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője egy friss felmérésre hivatkozva állítja: sokan ma is kiköltözéssel válaszolnak a nagyváros magas lakásáraira. A folyamatot erősítette az is, hogy a kamatok emelkedése miatt drágábbak lettek a lakáshitelek. Ráadásul sok kistelepülés a falusi csoknak köszönhetően ért el bővülést.
Elemzésük szerint Komárom-Esztergom vármegyében a városok lélekszáma csökkent, míg egyes falvaké jelentősen nőtt. Tatabányán például 457 fővel csökkent a lakosok száma egy év alatt. Ezzel párhuzamosan a vármegyeszékhely átlagos négyzetméterára 7 százalékkal, a tavalyi 477 ezerről 510 ezer forintra nőtt a kínálati piacon. Esztergom lélekszáma 209 lakossal csökkent, de a tavalyi 497 ezer helyett már 548 ezer forint a lakások négyzetmétere. Tatán 188-an élnek kevesebben, de a tavalyi 534 ezer helyett már 566 ezer a négyzetméterár. Oroszlányban 179-cel csökkent a lélekszám, de az ingatlanár 359 ezerről 412 ezerre nőtt. Dorogon 103 fővel élnek kevesebben, de a tavalyi 428 ezer forint helyett 505 ezer forintot kell fizetni egy ingatlan négyzetméteréért átlagosan.
Keretes írásunkból ugyanakkor kiderül, hogy a városok agglomerációiban fekvő kisebb településeken a beköltözők miatt nőtt a lélekszám. S bár a házak is jóval drágábbak lettek, még mindig megfizethetőbbek a városi ingatlanokénál.
A számok nyelvén
Érdekesség, hogy a vármegye legnagyobb lakosságszám-növekedést elérő települései közül Bakonysárkányban például 39-en élnek többen, mint egy éve. Az itteni ingatlanok négyzetméterének ára 231 ezer forintról 245 ezer forintra nőtt.
A statisztikák szerint Dunaszentmiklóson is többen élnek 31 fővel, az ingatanár jelentősen, 297 ezerről 427 ezerre nőtt átlagosan. Kesztölcön is 31 fővel gyarapodott a település, míg a tavalyi 325 ezer forintról 472 ezerre nőtt az ár. Kiderült az is, hogy Dunaalmáson is 26-tal többen élnek. Igaz, itt 570 ezer helyett 411 ezer forint az átlagos négyzetméterár. Külön érdekesség, hogy Kocson 70 fővel bővült a lakosság, a lakásárak azonban 288 ezer forinton stagnáltak.
