Könyvet adnak ki a Fellner-emlékév új eredményeiről

A Fellner-emlékév Tata számára nagyon fontos megemlékezéssorozat volt. Hiszen az építőmesternek számos olyan épület köszönhető, ami még a mai napig áll nemcsak Tatán, hanem az egykori Esterházy-uradalom területén. Így nem csak Tata, de a vármegye is őrzi a hagyatékát.

– Sokan már eddig is ismerték Fellner nevét, tudták, hogy híres építőmester volt, és a legszebb épületeket neki tulajdonították. Az emlékévre azért is szükség volt, hogy tisztázzuk, melyek voltak pontosan Fellner életművei. A múzeum a várossal és a tatai civil szervezetekkel karöltve nagyon sok programot szervezett, de a feladatok nagy része a megyei múzeumé volt – magyarázta a múzeumigazgató.

– Úgy vélem, hogy a kollégáim nagyon kitettek magukért, hiszen ez nem egy egyszemélyes projekt volt, hanem többen is részt vettek benne. Stegmayer Mátét és Kövesdi Mónikát külön kiemelném. Ők nagyon sokat tettek azért, hogy minél szélesebb körben ismertebb legyen Fellner Jakab munkássága. Rengeteg civil akciónk volt. Bejártuk azokat az épületeket, amelyeket Fellner Tatán és az ország több településén épített. Ezekről előadásokat tartottak a kollégák. Az önkormányzat Fellner-emlékezet címmel nyereményjátékot szervezett és egy Fellner Jakab-emlékbélyeget is kiadott. A városi könyvtár memóriakártyákat készített a gyermekeknek. A filmet pedig a Tatai Televízió forgatta. Az én személyes kedvencem, amiben magam is sokat működhettem közre, az a "Kőművész" című képregény. Ebben Fellner Jakab életét a fiatalok szemén keresztül mutatjuk be a Talentumos diákok rajzaival – sorolta az igazgató, aki elárulta, hogy a Fellner Emlékbizottság ötleteit, a hozzájuk beérkező javaslatokat valósították meg. Ilyen volt az a vándorkiállítás is, ami már az ország több pontjára eljutva vitte a tatai építőmester hírét. Ehhez kapcsolódóan jött létre az emlékév közösségi oldala és egy külön blog is, ahova a szakmai kutatásoknak is jutott hely.

– Számos olyan kutatás zajlott az emlékév során, amikkel eddig nem foglalkoztak, vagy nem hoztak eredményt, vagy vitatottak voltak. Több épületnek például a közelmúltban zajlott le az épülettörténeti kutatása is. Fontos eleme volt az emlékévnek, hogy számos olyan kutatást tudtunk közérthető módon átadni a közönségnek, amihez szakkönyveket kellett volna olvasniuk – tette hozzá a történész. Az egyik, ilyen sikeres és látványos elem az úgynevezett bőröndszínház volt: a múzeum munkatársai Fellner Jakab életében fontos szereplőknek öltözve, autentikus ruhákban, tematikus sétát jártak be a Kapucinus templomtól a Szent Kereszt templomig, amelybe be tudtak csatlakozni az érdeklődők. Az épületeknél két-három perces jelenetekben játszották el Fellner életének egyes momentumait. Az emlékév kutatásainak eredményeiről idén egy könyvet adnak majd ki, amit mindenki ingyenesen elérhet az interneten.

– Az emlékév részeként szerveztünk egy négy alkalmas konferenciasorozatot, amiről majd egy kötet fog megjelenni az idei évben. Ebben valóban a legújabb dolgok fognak szerepelni. Az emlékév során újra tudtuk gondolni, hogy mit tudunk Fellner Jakabról, hogyan járult hozzá a magyarországi művészettörténethez és a történettudományhoz. Illetve, hogy a tevékenységét hogyan tudjuk ezekbe beilleszteni. Ez azért is volt izgalmas, mert a negyedik konferenciát már Veszprémben tartottuk, ahol szintén több jelentős épület köszönhető a tatai építőmesternek. És a veszprémiek is szerették volna bemutatni az ő kutatási eredményeiket – árulta el a múzeum igazgatója.