Esztergom a II. világháborúban: a levéltárban kapható a történész új kötete

Esztergom igazi büszkesége, a fiatal tudós, Miklós Tamás történész új könyve, az „A második világháború harceseményei Esztergom térségében 1944-45-ben és a város háborús embervesztesége” című tanulmány elindult útjára. A szerző által feldolgozott téma több korábbi kisebb tanulmány után, ilyen alapossággal és mélységben még nem került a nagy nyilvánosság elé.

Pöltl Zoltán

Esztergomot is bombatámadások érték, a bazilika is megsérült

Forrás: Fortepan/Divéky István

Az orosz-ukrán háború vészjósló hírei kavargásában talán páran már el is felejtették, hogy néhány éve (egész pontosan 2016-tól) orosz katonai küldöttség érkezett Esztergomba, hogy ott a város vezetőivel arról egyeztessenek, hogy miként újulhatnak meg az ott található világháborús katonasírok. A közös munka eredményeként 2017. január 20-án a Szent Anna-temetőben felavatták az oroszok által Esztergomnak ajándékozott „Béke angyala”-szobrot, Vlagyimir Szurovcev szobrász csaknem hárométeres alkotását és a Vörös Hadsereg katonáinak felújított sírjait, melyek mellett ezután egy óriási pravoszláv kereszt is áll.

Miklós Tamás fent jelzett című könyvének epilógusa is lehetne akár ez az öt évvel ezelőtti esemény. A Komárom-Esztergom Megyei Levéltár által gondozott kötet, melyet két fontos tudós, Négyesi Lajos ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense és Ungváry Krisztián történész lektorált. A tanulmány azért is fontos, mert az Esztergom a II. világháborúban-témáról szól, melyről korábban ilyen átfogóan még nem adtak ki, bár egy 1979-es kiadású könyvben írt Csiffáry Nándor erről, majd később többen közreadtak az esztergomi és környéki harcokról tanulmányokat.

A mostani kötet még laikus olvasói szempontból is kiemelkedő produktum, Miklós Tamás hosszú évek munkájának eredménye, mely a hazai és oroszországi (egykori szovjet) levéltárak nyilvánossá válásának is köszönhető. A két súlyos történelmi és helytörténeti emlékeket jelentő évszám, 1944 és 1945, ahogy oly sok magyar település számára, úgy Esztergom számára is egy igen sötét időszakot jelent. Mint a szerző írja, a főváros ostromával összefüggésben három hónapig Esztergomnál húzódott frontvonal, ami a német és a szovjet, valamint a magyar csapatok harceseményeit jelentette.

A könyv a szerző által az elmúlt években kutatott és elemzett adatok, információk, levéltári dokumentációk, történészi tudományos anyagok révén rekonstruálta az 1944 decembere és 1945 márciusa közötti esztergomi és a közeli térségbeli eseményeket. Az alapszituáció az volt, hogy a németek a Konrad - hadművelet részeként először visszafoglalták Esztergomot, majd a Konrad 2 - hadműveletben a német alakulatok Budapest felmentésére indultak tovább, hogy aztán a szovjetek – másodszorra is – elfoglalják Esztergomot március 21-én. A két különböző hadsereg két különböző „stílusban” viselkedett a királyvárosban, melyet nem mellesleg súlyos bombatámadás is ért ez időben (a Bazilikát is ekkor éri több jelentős találat).

Deportálás, bombázás, megszállás
Az 1987-es, esztergomi születésű, az ELTE-n bölcsészdiplomát szerzett Miklós Tamás első önálló kötete fejezeteiben visszaemlékezések, újságcikkek és dokumentumok alapján kapunk rekonstruált képet arról, hogy Esztergomban miként zajlott a zsidók 1944-es deportálása, majd arról is képet kapunk, hogy a települést először elfoglaló Vörös Hadsereg a fosztogatásokkal, rombolásokkal és nők megbecstelenítésével, illetve a civil lakosság egyes tagjainak meggyilkolásával vált igen rosszemlékűvé. A város második német megszállása, illetve a nyilasok által való irányítása sem hozott jó fordulatot, napirenden voltak a katonák és nyilasok általi fosztogatások, vagyonelkobzások, de Esztergomot ekkor több bombatámadás is érte, de mindezek mellett a városba alig juthatott be élelmiszer a közeli front miatt. Döbbenetes olvasni, hogy ekkor már a 15 és 22 éves korú fiúkat is besorozták, ami Esztergomban is így történt. A könyvben külön fejezetben találhatjuk Esztergom és térsége emberveszteségének, a katonai és civil áldozatoknak, és a háborús anyagi károknak a listáját is.

Miklós Tamás a bevezetőben elárulta, hogy munkája során mások mellett az Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériumának Központi Irattára és a Pamjaty Naroda-projekt internetes anyagai is segítségére voltak. A királyváros és környéke a szovjet és a német megszállását, tehát II. világháborús szenvedéstörténetét, az abban szereplő katonai és civil hősöket, áldozatokat is külön fejezetben említő tanulmány nem kerül kereskedelmi forgalomba, de a megyei levéltáron keresztül hozzá lehet jutni.