2023.01.25. 07:42
Lelkes önkéntesek fogadták örökbe a Duna egy-egy vármegyei szakaszát
A közelmúltban hároméves lett az Érted tettem Duna nevű Facebook-csoport, melynek tagjai rendületlenül és önzetlenül cselekednek a folyóért. Osvald Zsolt alapítóval az eddig elért eredményekről, az örökbe fogadott partszakaszokról és az idei akciókról is beszélgettünk.
Osvald Zsolt a szakköröseivel is gyakran összegyújti a hulladékot
Osvald Zsolt 2020. január 5-én alapította az Érted tettem Duna nevű Facebook-csoport. Elmondása szerint az alapötlete az volt, hogy ne csak azt mutassuk és köszönjük meg, hogy egy-egy szép fogás képében vagy gyönyörű látvány, táj alakjában mit kaptunk a folyótól, hanem azt is osszuk meg másokkal, hogy mi mit tettünk a folyóért,
mivel járultunk hozzá ahhoz, hogy a Duna is jól érezze magát.
A taglétszám kezdetben havonta 200-300 fővel bővült, fél év alatt már 1000 tagja volt a csoportnak, mely azóta szélesebb körben is ismertté vált. Az alapító megjegyezte: sosem hívott meg senkit, az érdeklődők minden esetben maguktól, illetve ismerőseik ajánlása alapján csatlakoztak hozzájuk.
A sok jó szándékú, természetkedvelő ember rendszeresen posztol is: van, aki arról számol be, hogy mit látott a vízparton, mások az összegyűjtött és zsákokba rakott hulladékokat mutatják meg a többieknek. Néhányan egy-egy szakaszt örökbe is fogadtak.
– A csoport tevékenysége ugyanakkor nem merül ki abban, hogy szemetet szedünk, hiszen más formában is adhatunk valamit a Dunának. Például, ha valaki kifog egy méretes halat, és nem elviszi, hanem visszaengedi, továbbá madarakat etet, vagy csak leviszi a családját a vízpartra, illetve gyönyörű képeket tesz közzé, akkor ők mindannyian tesznek valamit a közös célért – mondta Osvald Zsolt.
Az alapító hozzátette:
mi minden nap elvárjuk, hogy a folyó a mi érdekeinket szolgálja, de azt nem szabad elfelejteni, hogy a mérlegnek mindig két oldala van.
A közösségépítő kezdeményezés ötletgazdája – aki egyben a Komárom-Esztergom Megyei Horgászegyesületek Szövetségének (KEMHESZ) ügyvezető elnöke – arról is beszélt, hogy a csoport megalapítása után néhányan vállalták, hogy egy-egy partszakaszt örökbe fogadnak. Ennek értelmében a vállalkozó szelleműek Pilismarót-Basaharctól egészen Komáromig felosztották maguk között a folyót, melyet gondos gazdaként felügyelnek.
– Basaharcnál Linn Frigyesék 7-8 fős csapata is igen aktív, az esztergomi kerékpárút mentén a Várszegi Balázs vezette AlterEgom Egyesület tevékenykedik, a futballedzőként is ismert Gindl Géza például Lábatlannál, míg Neszmélynél Havancsák Károlyék felelnek az adott szakaszért. Utóbbi helyszínen idén már volt egy szemétszedés, melybe a csoport, illetve a KEMHESZ is becsatlakozott – árulta el.
Tavaly március 20-án egy nagyszabású, országos viszonylatban is egyedülálló akció zajlott le vármegyénkben, melyben Osvald Zsolt szintén jelentős szerepet vállalt. Akkor 11 település részvételével 400 diák a Duna teljes vármegyei szakaszán egy időben gyűjtötte a hulladékot, néhány óra alatt 90 köbméternyi szeméttől tisztították meg a természetet.
– Idén március 21-én lesz a szemétszedés. Bízom benne, hogy a későbbiekben arra is lesz lehetőség, hogy a Duna teljes, 417 kilométeres magyarországi szakaszára kiterjesszék ezt az akciót – tette hozzá.
Mindemellett Osvald Zsolt a Magyar Suzuki Zrt. támogatásával az elmúlt két évben a Föld napján újabb sikeres programokat valósított meg, melyek középpontjában a szemétszedés mellett az oktatás, szemléletformálás is állt. Két éve a Dunánál, tavaly a Palatinus-tónál volt a rendezvény, melyeken a Duna Múzeum jóvoltából különböző előadások, foglalkozások is voltak.
Úgy véli, hogy az akciók révén sikerült megértetni a gyermekekkel azt, hogy miért nem szabad eldobálni a szemetet a szabadban, és talán azokat a hulladékdarabokat is összeszedték, melyeket éppen ők, vagy valamelyik családtagjuk „hagyott el” a tóparton.
Életérzés
Az Érted tettem Duna Facebook-csoportban hamar elterjedt a „bot nélküli horgászat” kifejezés, melyet sokan félreértelmeznek. Osvald Zsolt elmondta, nem arról van szó, hogy horgászbot, illetve orsó nélkül mennek ki a folyóhoz, ahol aztán az úszó kikötésével próbálnak szerencsét.
Ez a fogalom azt a vízparton eltöltött, bennük mély nyomot hagyott időt jelenti, amely a horgászathoz hasonló élményekkel szolgálhat számukra. Hiszen a csoport alapítója úgy gondolja, ha családunkkal kisétálunk a folyóhoz, távcsővel keressük a madarakat, figyeljük az ugráló halakat, kagylókat és köveket gyűjtünk, vagy jobb időben térdig belemegyünk a vízbe, akkor lelkileg kellően feltöltődhetünk. Megjegyezte azt is, hogy ha lemegyünk az ártéri erdőbe és bizonyos időközönként madárgolyókat kötünk fel egy-egy fára, majd változtatjuk a helyszíneket, azzal szintén jót teszünk az élővilágnak és végső soron a Dunának.
– A vármegyében többfelé tartok horgászszakköröket is, a részt vevő gyermekekkel az oktatás mellett kimegyünk a vízpartra, ahol közösen teszünk valamit a természetért. Úgy gondolom, hogy nemcsak beszélni kell a problémáról, hanem tenni is kell ellene valamit, ráadásul így példát mutathatunk másoknak. Ki merem jelenteni, hogy ők már nem fognak szemetelni, és azon fognak dolgozni, hogy megpróbáljanak másokat is erre ösztönözni – vélekedett.
Osvald Zsolt ugyanakkor leszögezte: nem várja el mindenkitől, hogy szemetet szedjen, hiszen ez nem alapfeltétele például a csoporttagságnak sem. Ugyanakkor számára lelki megnyugvást jelent, ha megtisztíthatja a partot a mások által eldobált hulladéktól.
Van még mit tenni a közös cél érdekében
– Szeretném, ha az unokáim is átélhetnék ugyanazokat az élményeket, amikben nekem is részem volt fiatalkoromban. Bár az emberi tevékenység révén a természet jelentősen átalakul és szennyeződik, én igyekszem mindent megtenni azért, hogy ők is tiszta, rendezett környezetben nőhessenek fel – mondta.
Az idei, március 21-i, valamint a Magyar Suzuki Zrt.-vel közös szemléletformáló program mellett április 22-én, a Föld napján egy vízzel kapcsolatos online előadást is tartana. Úgy véli, hogy a szemetelés szempontjából javul a tendencia a vízpartokon, de azért még van mit tenni a közös cél érdekében.
