Szabó István és Varga Ágota is ott volt a tatabányai „legendás” könybemutatón (képek)

Legendás filmek, legendás helyszínek címmel jelent meg a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat gondozásában Cserteg István könyve.  A kötetben háromszáznál is több film szerepel, amelyek több mint ötven megyei helyszínen zajlottak. 

Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke bevezetőjében kiemelte: 2013-ban indították útjára azt a kezdeményezést, amely az ország legkisebb, de talán kulturális és természeti örökség tekintetében az egyik leggazdagabb, s a gazdasági élet szereplői tekintetében is kimagaslóan teljesítő megye lakóinak identitásbeli összekapcsolódását segíti. A szívből jövő tevékenység szlogenje: A mi megyénk – A mi világunk. Az elmúlt időszakban csaknem kétszáz megyei értéket rögzítettek a Megyei Értéktárba, valamint elkészült Cserteg István könyve, a Legendás filmek, legendás helyszínek – Komárom-Esztergom megye is.

Mikolasek Zsófia, a megyei könyvtér igazgatója beszélgetett a szerzővel. Cserteg István elmondta: 1993-ban forgatták A turné című filmet. Akkor ellátogatott a stáb a Közművelődés Házába is. Tetszett a közeg Istvánnak, s feltette magának a kérdést: vajon hány filmet forgathattak a megyében?

Nem készült ilyen gyűjtés, összegzés, elvétve, például Tata vagy Gyermely vonatkozásában lehetett csak találni egy-egy írást, amely kitért erre. Módszeresen kezdett hát kutatni, járta a megyét és mindenhol tett fel kérdéseket. Később már őt keresték, ha olvastak, vagy hallottak valamilyen forgatásról. A kutatás legrégebbi forgatása 1917-es dátummal bír, amikor Deésy Alfréd rendező több némafilmet forgatott a Star Filmgyár megbízásából Tata-Tóvárosban.

A T.I.R. című olasz-magyar filmsorozat a kamionosok életét mutatta be, s ebben olyan tatabányai helyszínek is szerepelnek, amelyek ma már nem is léteznek: a régi Oázis Strand és környéke, a régi vasútállomás. Ezek az utcaképek is már csak az emlékezetünkben létezhetnek – és a filmekben. Több kiemelkedő helyszín van a megyében, amelyet szerettek a rendezők a Bábolna-Bana-Komárom-Tata-Vértesszőlős-Tatabánya, és a Bokod-Oroszlány-Tatabánya-Esztergom tengelyen. Közkedvelt helyszínek, mert közel vannak a fővároshoz.

A kötetben háromszáz, de már igazából négyszáz filmnél tart a kutató, aki most sem áll le. Folyamatosan keresi azokat a filmkockákat, amelyeket megyénkben forgattak.

A kötetben interjúk is olvashatóak olyan kiváló szakemberekről, akik kötődnek a megyénkhez. Így Rófusz Ferencről, aki 1981-ben A légy című filmjéért Oscar-díjat kapott; a tatabányai gyökerekkel rendelkező szintén Oscar-díjas Szabó Istvánnal, a Mephisto alkotójával is készült egy beszélgetés, valamint Káel Csaba Kossuth- és Nádasdy Kálmán-díjas rendezővel, s több megyei városi televíziónál is egykor dolgozó UNESCO és Tolerancia-díjas filmrendező és producerrel, Varga Ágotával, és szerepel a kötetben a tatabányai író és dramaturg, Belinszki Zoltán is.

Mikolasek Zsófia Varga Ágotával is beszélgetett, aki elmondta: szerencsére nagyon nagy az érdeklődés a dokumentumfilmek iránt. Legutóbb A tartótiszt című bemutatójáról el is kellett küldeni több mint száz embert, mert nem fértek be a terembe. Az oroszlányi televíziótól 1992-ben távozott, s lett szabadúszó. Azóta csaknem száz filmet készített. A bemutatón jelen volt Szabó István Oscar-díjas rendező, valamint Varga Ágota UNESCO és Tolerancia-díjas filmrendező, producer is.