Megemlékeztek Valentinianus római császárról Komáromban

Szabó Ádám elmondta, I. Valentinianus nagy uralkodó volt, akit a rá vonatkozó források nem tüntetnek fel negatív színben. Jó hivatalnoknak tartották, de nem volt egészen következetes abban, miképpen viselkedik a polgártársaival, alattvalóival szemben: volt, akivel elnéző volt, volt, akivel pedig kevésbé. Ammianus Marcellinus római kori történetíró nem írt Valentinianusról rosszat, nem volt olyan híre, amely a negatív zónába terelné a személyét. Az uralkodó például ellenezte, hogy méltatlan emberek bármilyen protekció által pozícióba kerüljenek.

A későbbi császár nem született uralkodónak, tulajdonképpen esélye sem volt azzá válnia. Elkísérte Iulianus akkori római uralkodót a perzsiai hadjáratra, akinek halála után, egy átmeneti uralkodó egyesztendős regnálása következett. Ezután a tisztikar azt látta jónak, hogy Valentinianus legyen a következő császár.

Több I. Valentinianusnak írt panegyricusban, ünnepi beszédben is az olvasható, megerősítette a Rajna-vidéki határt erődökkel, így az itteni tartományok biztonságosabbak lettek. Az elmúlt szűk kétszáz év kutatásai feltárták, hogy Valentinianus nem csak a határvédelmet erősítette meg, hanem a tartomány belső területeit is. Számított arra is, hogy kelet felől érkezhet olyan stratégiai szempontú veszély, amelynek az elhárításáról gondoskodnia kell. Szabó Ádám úgy vélte, a pannóniai születésű uralkodók – így Valentinianus is – képesek voltak a birodalom egészében gondolkozni. Uralkodása terén az Erdély területén élő gótokkal is békés volt a viszony, mondhatni szövetségesei voltak a római birodalomnak.

A történetírók szerint Valentianiust a kvád követek bosszantották fel a béketárgyalások során, amelyet követően megütötte a guta. Az esemény végén a résztvevők elhelyezték koszorúikat a császárról készült emlékmű előtt. A programon a Legio Brigetio működött közre.