Emlékezés

2022.11.01. 18:00

A dorogi temető csendjében ezernyi mécses üzente a holtaknak: őrzik még az emléküket

Több tízezren keresik fel a megyei sírkerteket ezekben a napokban, hogy elhunyt szeretteikre emlékezzenek. Nem volt ez másként a dorogi temetőben sem, ahol szinte minden sírkövön mécsesek pislákoltak.

Walczer Patrik

Forrás: 24 Óra

Fotó: Walczer Patrik

Minden évben mindenszentek ünnepére rendre virágba borulnak a temetkezési helyek: fehér, sárga, vagy éppen vörös krizantémok, elvétve rózsák és cserepes dísznövények kerülnek a sírokra. Ki a bejáratnál lévő árusnál választja ki a legmegfelelőbb példányokat, mások már a korábban megvett virágokkal érkeznek a temetőbe.

– Ezek a krizantémok a kertemből valók. Néhány éve azért ültettem őket, hogy mindig legyen friss virág a hozzátartozóim sírjára – mondta egy nyugdíjas hölgy a bejáratnál, aki most is hozott egy csokrot a sírkertbe.

Friss virág is került a sírokra Dorogon
Fotós: Walczer Patrik / Forrás: 24 Óra

A Bécsi úti parkolóhelyek ezúttal is kelendőek voltak,  kora délután a gépkölcsönző üzletnél, illetve a Csolnoki út mentén is kocsik tülekedtek. Polgárőrök is segítették a közlekedőket, akik nemcsak navigáltak, hanem az ott hagyott járművekre is figyeltek. Sokan érkeztek azonban gyalog is. Jellemző, hogy az utcán még hangosan beszélgető emberek a kapuhoz érve fokozatosan elcsendesedtek, majd a kerítésen túl már csak halkan suttogtak.

– Szerencse, hogy az applikáción keresztül előre megvettem a jegyet, mert akkora sor volt a pénztárnál, hogy biztosan lekéstem volna a vonatot – mondta Tóth Péter, aki az Alföldről minden évben Mindenszentekkor feljön Dorogra, hiszen sok rokona nyugszik az itteni temetőben. Bár ő egy percet sem élt a városban, fontosnak tartja, hogy minden esztendőben legalább egyszer ellátogasson ide.

Az ünnepre mondhatni kötelező kellék a kézi kapa és a kesztyű is. A távolban egy házaspár is lázas környezetszépítésbe kezdett. A férfi a gyomokat tépkedte ki, a hölgy pedig lesöpörte a közeli bokorról a sírkőre hullott apró leveleket, majd a gyertyagyújtás után összeszedték és az erre a célra elhelyezett gyűjtőbe dobták a zöldhulladékot.

– Szomorú leszek a gondozatlan sírkövek láttán. Nem tehetem meg, hogy mindenkinek mécsest hozzak, de a kijárat felé sétálva azért az elszáradt virágokat és elhasznált gyertyákat összeszedem – mondta egy leopárdmintás kabátot és kalapot viselő hölgy, aki a Csolnoki úti kapu felé tartva mindenhol elidőzött legalább egy percet.

 

Népszokások fűződnek az ünnepekhez
Sokan pontosan nem tudják, hogy mi a Mindenszentek és a halottak napja közötti különbség. Előbbi egy kiemelt keresztény ünnep, az üdvözült lelkek emléknapja. Mindenszentekkor, azaz november elsején ünnepeljük azokat a megdicsőült embereket, akikről a kalendáriumban név szerint nem esik szó. Halottak napján, azaz november másodikán pedig azokra az elhunytakra emlékezünk, akik még nem nyertek üdvösséget, vagyis nem nyertek bebocsájtást a mennyországba. Többféle népszokás is fűződött egykoron a két ünnephez: például az emberek sokáig úgy tartották, hogy a halottak ilyenkor visszatérnek a túlvilágról, emiatt pedig otthonaikban megterített asztallal várták őket.

Mire beesteledett, mécsesek százai világították be a dorogi temetőt. Messziről lélekemelő látványt nyújtott, ahogy az elhunytak emlékére gyújtott gyertyák fényei beragyogták a domboldalt.

Nem csak Dorogon, Tatabányán is rengetegen látogattak ki a rokonok elhunyt szeretteikhez az Újtelepi temetőbe. Sötétedés után ezek a fények világították be a gyász és az emlékezés birodalmát. 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában