2022.11.04. 11:40
Emléktáblát avatnak a híres kisbéri zsidó építész halálának évfordulója alkalmából
Baumhorn Lipót, magyarországi zsidó építész halálának 90. évfordulója alkalmából emléktáblát készítettek Kisbéren, amelynek leleplezésére november 4-én a zsinagóga egykori helyén kerül sor.
Forrás: kisbermost.hu
Baumhorn Lipót halálának 90. évfordulóján, a város elbontott zsinagógájáról a Batthyány Műemlékegyüttes Védelmében Alapítvány és a település önkormányzata emléktáblát készíttetett. Leleplezésére november 4-én pénteken, 15.00 órakor kerül sor a zsinagóga egykori helyén. Ünnepi beszédet a Kossuth díjas építész, Turi Attila mond majd, aki egyben a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke is.
Baumhorn Lipót művei közül kiemelkednek az általa nagy számban tervezett, országszerte megépített zsinagógák. Épületein a késő eklektika és szecesszió stílusok formajegyei és törekvései egyszerre megfigyelhetőek. A nagy kupolás terek szecessziós jellegű megoldásában egyedülálló és szinte iskolát teremtő módon járt el. Tervezői munkássága nem kizárólag zsinagógák tervezésére terjedt ki: takarékpénztárai, iskolái, lakóépületei, palotái szintén kiemelkedő jelentőséggel bírnak.
Az 1860-ban Kisbéren született, kora egybeesett a magyar zsidóság emancipációjával, a magyar zsidó polgárság, a Gründerzeit addig soha nem látott gazdasági boomjával – amely nemcsak megrendelőjük, de finanszírozójuk is volt a zsidó imaházaknak –, tágabb értelemben a magyar zsidóság asszimilációjával, amely soha nem sejtett lehetőséget teremtett az évszázados diszkrimináció és elnyomatás után.
E kor közhangulatát nagymértékben befolyásolta az 1882–83-as tiszaeszlári vérvád és az azt övező antiszemitizmus, nemzetközi vonatkozásban a Dreyfus-ügy, illetve annak negatív hatásaként a zsidóság bizonyos köreiben Herczl révén kibontakozó cionizmus – írja a kisbermost.hu. A kor vallási vonatkozásban is megosztott: a magyar zsidóság két, illetve három részre szakad. Ilyen politikai-, társadalmi-, vallási környezetben szocializálódott Baumhorn Lipót, aki a bécsi Technische Hochschuléban Kőnig, Ferstel és Weyr neves építész professzorok tanítványaként folytatta tanulmányait.
Hazatérve építészként szembesülnie kellett a magyarországi építészeten belüli két domináns irányzattal: a birodalmi megrendelésekre is számot tartó, akadémikus jellegű historikus irányzattal, amelyet Alpár Ignác neve fémjelzett, és a nemzeti stílus megfogalmazásán fáradozó Lechner Ödönnel és körével, a kor és a századforduló legkiválóbb építészeivel, Lajta Bélával, Komor Marcell-lel, Jakab Dezsővel, akik a magyar szecesszió és a népművészet által ihletett nemzeti stílus kialakításán fáradoztak.
Baumhorn 1883–1894 között a Pártos és Lechner tervezőirodában dolgozott, amely időszak egész munkásságára meghatározó jelentőséggel bírt: nagyvonalú, könnyed rajzkészség, finom és gazdag részletképzés. 1899-ig több olaszországi tanulmányúton bővítette ismereteit. 1888-ban megnyerte az esztergomi zsinagógára kiírt tervpályázatot és a zsinagóga kivitelezését, ez volt első munkája.
1894-től önállóan dolgozott, később vejével, Somogyi Györggyel. Részt vett a fővárosi iskolaépítési program és több vidéki tanintézmény, például 1910-ben a Gömb-Csata utcai iskola megvalósításában is.
Baumhorn Lipót e bonyolult, lüktető, nagy kihívásokkal teli korban mind művészeti vonatkozásban, mind pedig vállalkozói mivoltát tekintve jól tájékozódott. Az 1867-es kiegyezés után, a gazdasági fellendülés a zsidó templomépítészetre is kihatott. Ebben jelentős szerepe volt neki, aki nemcsak tervező művészként, de vállalkozóként is rendkívüli képességekkel rendelkezett. Egészen 1932-ben bekövetkezett haláláig folyamatosan alkotott. Utolsó munkáit vejével készítette.
A legnagyobb egyéniség
Baumhorn Lipót a magyarországi zsinagógaépítészet kétségtelenül legnagyobb egyénisége. Több évtizedes alkotói tevékenysége nagy részét zsinagógák tervezése és építése tette ki. Ilyen lenyűgöző számú és magas művészi színvonalú életművel talán csak a színházépítő Fellner és Helmer rendelkezik. Stílusára rendkívüli módon hatott a lechneri eklektikus komponálási mód, amelyhez keleties, illetve reneszánsz, barokk, nem ritkán szecessziós ornamentikát alkalmazott. Épületein szinte mindig megjelennek a Lechner és követői által alkalmazott téglaívek, a homlokzaton végigfutó hangsúlyos függőleges lizénák, amelyek túlemelkedve a főpárkányon a gótika égbetörő hatására emlékeztetnek.