2022.11.15. 17:30
Életveszélyes manőverek okozzák a vasúti balesetek egy részét
A vasúti kereszteződésekben történt baleseteket a sofőrök figyelmetlensége és a KRESZ előírásainak megszegése okozza – közölte a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága. Kiemelt veszélynek vannak kitéve a gondatlan kerékpárosok és gyalogosok is, és azok, akik nem a kijelölt átjárókat használják.
Idén november 9-ig összesen nyolcvankét baleset történt hazai vasúti kereszteződésekben a KRESZ megszegése vagy figyelmetlenség miatt. Összesen harmincegyen haltak meg, vagyis mintegy kétszer annyian, mint tavaly, amikor nyolcvanhat balesetben tizenheten vesztették életüket. Az érintett útátjárók hetven százaléka fénysorompóval, vagy fény- és félsorompóval védett. A kommunikációs igazgatóság szerint a balesetek számának csökkenéséhez feltétlenül szükséges a közlekedési morál változása.
Megyénkben 2018-tól 2022. november 9-ig bezárólag összesen tizennégy vasúti átjárós baleset történt. 2018-ban ötöt (ebből 3 halálos kimenetelű), 2019-ben négyet (ebből 2 halálos kimenetelű és 1 súlyos sérüléssel járó), 2020-ban kettő (ebből 1 súlyos sérüléssel), tavaly egy súlyos-, míg idén kettő esetet regisztráltak (ebből 1 súlyos kimenetelű) a kereszteződésekben. Hétfőn újabb tragédia következett be Tatán az Agostyáni úti átjáróban.
Gyerekek törték le az egyik sorompót
Évente átlagosan 800 félsorompó rúdját törik le az autósok, idén októberig 769 ilyen eset történt. Megyénkben 2018-ban 12, 2019-ben és 2020-ban 7, tavaly 25, az idei évben októberig pedig 59 alkalommal volt hasonlóra példa. Idén egy csapórudat szándékosan letörtek gyerekek Tata és Tatabánya között, háromszor pedig idegen anyagot raktak a sínekre Tatabánya és Szárliget állomások között. A MÁV, mint országos pályahálózat-üzemeltető a vasúti hatóság által jóváhagyott pályafelügyeleti és biztosítóberendezési utasítások szerint, bizonyos időközönként, részben a közlekedési hatóságokkal közösen ellenőrzi az átjárókat és környezetüket, a vasúti pályát, a vasúti területen lévő útszakaszokat és a biztosítóberendezéseket.
A gépjárművezetők sokszor nem néznek körül az átjáróba történő behajtás előtt, illetve a csúcsforgalomban ott ragadnak a síneken, ahol tilos és életveszélyes megállni. Legtöbbször a gyorshajtás – a „még átérek” gondolkodásmód – az agresszív vezetési stílus, a vezetés közbeni telefonálás és a tilos jelzés figyelmen kívül hagyása az oka a baleseteknek.
Egyesek a záródó sorompót látva gyorsítanak és ki is kerülik a rudakat. A gyalogosok és kerékpárosok esetében a fülhallgatóval történő közlekedés, a kapucnis ruházat vagy a mobiltelefon használata is tragédiához vezethet, de előfordul, hogy a kétvágányú pályán a tilos jelzés ellenére elindulnak az elhaladó vonat után és nem veszik észre a másik sínpáron, ellenkező irányból gyorsan érkező szerelvényt.
A társaság hozzátette, hogy itthon a vasúti átjárók védelme és biztosítási módja kivétel nélkül minden esetben megfelel a hatóságilag előírt biztonsági szintnek. A MÁV teljes hálózatán vasúti hibából 2008 óta nem következett be halálos áldozatot követelő baleset. A vasúttársaság egyébként elkötelezett a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő útátjárók biztonságát tovább növelő új technológiák és innovatív műszaki megoldások bevezetésére is.