Szenzációs lelet: restaurálják a Komáromban 1828-ban nyomtatott imádságos kötetet

Az 1828-ban Komáromban nyomtatott imádságos könyv kezdetben megyei vonatkozása miatt keltette fel a József Attila Megyei és Városi Könyvtár helyismereti szaktájékoztatójának figyelmét.

Sugár Gabi

Forrás: 24 Óra

Fotó: Sugár Gabi

Minél jobban kutatta fel a különleges kötet tudnivalóit, annál érdekesebb összefüggésekre bukkant Dr. Horváth Géza, a József Attila Megyei és Városi Könyvtár helyismereti szaktájékoztatója. Legutóbb az Országos Könyvtári Napok keretében számolt be ezekről.

A kötet szerzője, Martin von Cochem kapucinus szerzetes (1634-1712), aki Gertrudis és Mechtildis, a két 13. században élt szűz imáit gyűjtötte össze, s adta ki németül, majd latinul. Sok magyar kiadást is megélt a mű.

Németországból, a Rajna-vidék mellől, Cochem településről származott az alkotó, ahol egy 1600-as években épült kapucinus templom és kolostor is áll. A szerző a 17. századi kegyességi próza jeles alakja és művelője volt. Megélte a harmincéves háborút, a német fejedelemségek széttagoltságát, s a lelki megújulást is diktáló szellemi áramlat egyik legjelentősebb képviselőjévé vált. Hatását és utóhatását tekintve Szent Ferenchez hasonlították.

Dr. Horváth Géza kiemelte, hogy Cochem örökségének és fő művének, Krisztus és Mária életrajzának áthagyományozásában fontos szerepe volt a heidelbergi romantika jeles képviselőjének, Clemens Brentonnak (1778-1842). Hasonló témájú műve a Mel Gibson rendezte és 2004-ben bemutatott Passio című filmjének forgatókönyvéül szolgált. Cochem több évszázados hatástörténettel bíró szerző, ezért is fontosak a művei.

Komáromban, 1828-ban nyomtatták az imádságos könyvet

Fotók: Tari Székely Karola

Cochem harmincöt művet jegyzett, amelyeket évszázadokon át lapozgattak az olvasók. Számos egyházi műfajban alkotott. Művei közül 15 imádságos könyv szerepel, melyek a morális viselkedést és etikai értékrendet formáló alkotások: útmutatások. Ezek a vallási közösségeket segítették és formálták az etikai értékrendet. Emellett az identitástudat erősítését is szolgálták. A kalendáriumok mellett évszázadokig az imádságos könyvek voltak a legkelendőbbek.

Martin von Cochem imádságos könyvei mindenkihez szóltak: a tehetősebbek mellett az egyszerű emberekhez is. Ebben a műfajban a legfontosabb művének a Goldene Himmelschlüssel címűnek például 1741 és 1917 között 56 kiadása volt, tíz európai nyelv mellett magyar fordításban is számos kiadást ért meg.

Gertrudis és Mechtildis, a két 13. században élt szűz imáit elsőként 1681-ben fordították magyarra. Akkor ez bestsellernek számított, s három különböző variációban tárták az olvasók elé. A két atyafi tulajdonképpen a két nőt jelenti. A könyv 1737 és 1876 között az egyik legkedveltebb imádságos kötet volt. Huszonhét magyar nyelvű kiadásban jelent meg, több nyomdában. A megyei könyvtárhoz került kötet Komáromban készült. Itt a mai ismeretek szerint 1799-ben, 1833-ban, 1839-ben és 1854-ben is kiadták. Az 1828-as kiadás eddig példányról és szakirodalomban sem volt ismert. Ezért is számít szenzációnak a lelet, s szellemi értéke óriási. Szerzetesi hagyományból szerzetes írta, szerzetesek fordították, formálték ezt az évszázadok hagyományait egyesítő és közvetítő művet.

Naptár és fametszet a kiadványban

„A’ két atyafi Szent Szüzek Gertrudis és Mechtildis imádságos Könyve, melly a’ mézzel folyó Könyvekből kivétetvén, minden ájtatos Léleknek hasznára kiadatott, és sok szép Énekkel és Imádságokkal megbővítetett” – olvasható az 1828-ban Komáromban kiadott különleges kiadvány címlapján. Az elején egy öröknaptárhoz hasonló rész található, amely 1828 és 1852 között a jeles ünnepek dátumait közli. Fametszetekkel illusztrált, amelyben a különböző napszakokra vonatkozó könyörgések, a bűnös ember fohászkodása éppúgy fellelhető, minta „bódog aszszony öt epedtsége, vagy fájdalmas öt tőrei”, vagy a „Gyönyörűséges Könyörgés, ha mit akar ember B. Aszszony által Istentől megnyerni”, valamint „Foganatos öt imádságok” is fellelhetőek. Mindez „lajtrsom”-ba véve, azaz tartalomjegyzék foglalja össze, hogy a kicsinyke, néhány száz oldalas kötetben pontosan hol, mit lehet olvasni – tudtuk meg dr. Horváth Gézától, a József Attila Megyei és Városi Könyvtár helyismereti szaktájékoztatójától.

A magyar kiadás képi világa a latinnál és a németnél is érzékletesebb. A magyar címadás szorosan követi, tükörfordítása a német barokkos címnek. Az illusztrációk az adott nyomda képi anyagtól függtek, Komáromban ez állt rendelkezésre, ezért így nyomtatták, de másutt fellelhetőek más illusztrációk.

„Weinmüller I. [Imre] Bálint’ betűjivel” kiadott imádságos könyv egy antikvár beszerzés jóvoltából került a megyei könyvtárba.

– Ez a kiadás valószínűleg azért tudott sokáig titokban maradni, mert magángyűjteményben volt. Még megbecsülni sem lehet, hogy mennyi hasonló értékes kiadvány lehet magánkézben, amelyek nagyszüleink, vagy szüleink mindennapi imádságos könyvei, vagy éppen kalendáriumai lehettek – mondta a szakember.