2022.10.30. 18:47
Halottaiknak sütöttek-főztek, meg is terítettek a temetőben mindenszentek idején
Különleges, mai szemmel nézve furcsa szokásrendszere volt régen a mindenszenteknek és a halottak napjának.
Jól ismerjük már az amerikai Halloween hagyományait a tökös pitével, és a beöltözött gyerekekkel, akik házról-házra járva cukorkát gyűjtenek. Kétség nem férhet hozzá, hogy itthon is beszivárgott már a szokásaink közé a rémisztő jelmezek, dekorációk és édességek világa. De mennyire ismerjük a halottak napjához köthető hagyományokat, ételeket?
Mindenszentek, halottak napja és halloween, de melyik mikor van?
November 1. mindenszentek ünnepe, november 2. pedig a halottak napja a keresztény világban. Mindenszentek a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, amely fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való megemlékezéssé. A november 2-i halottak napja jóval későbbi eredetű. A megemlékezés a halottakról, elhunyt szeretteinkről, az értük való közbenjárás a purgatórium katolikus hittételén alapul. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradott híveknek, hogy imával, vezekléssel, szentmisével tehetnek valamit meghalt szeretteikért.
A halloween ősi kelta hagyományokból kialakult autentikus ír ünnep október 31. éjszakáján, ami a Mindenszentek katolikus ünnep előtti este. A mai állapotában ez az autentikusnak ismert pogány ünnep az ókori mediterráneumból származó elemeket is tartalmaz, amely kiegészült az ír nép szokásaival és az észak-amerikai, nyugat-európai vidám ünnepi és gasztronómiai bolondozással, töklámpás faragással, jelmezes kéregetéssel, beöltözős partikkal, de még almahalászattal is.
Mindenszentek és halottak napja közötti éjjel a néphit szerint a holt lelkek miséztek a templomban. Mivel úgy vélték, hogy élő embernek nem tanácsos szellemmel találkozni és megzavarni őket, így ilyenkor a templomot az emberek kerülték.
Úgy vélték azonban, hogy halottak napján a holtak és az élő egyfajta titkos közösséget alkotnak. A holtak lelke ilyenkor ismét haza látogat, akinek még élő rokonai gyakran megterítettek és kedvenc ételét készítettek el. Mások csak sót, kenyeret és vizet raktak ki az asztalra – írja a mindemegette.hu
A székelyeknél is szokás volt, hogy külön sütöttek-főztek a holtaknak, ám az ételt kivitték a temetőbe elosztogatni. Egyes források szerint Szegeden és környéként kalácsot sütöttek, amit szintén a temetőben osztottak szét.