2022.10.11. 07:00
A Zsigmondy új igazgatója stabil alapot adna a diákok jövőjéhez
Az idei új tanévtől kezdve Vidra Gábor vezeti a Dorogi Zsigmondy Vilmos Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Gimnáziumot. Az igazgató szeretné, ha az öregdiákok jó szívvel gondolnának vissza középiskolai éveikre, továbbá szorosabbra fűzné a kapcsolatot helyi cégekkel, szervezetekkel.
Vidra Gábor a dorogi gimnázium névadójának, Zsigmondy Vilmos bányamérnöknek a mellszobrával
Forrás: 24 Óra
Fotó: Walczer Patrik
Vidra Gábor 1993-ban matematika-fizika szakos tanárként végzett a szegedi József Attila Tudományegyetemen, majd pályakezdőként a győri katonai gimnáziumban helyezkedett el és az intézmény megszűnéséig tagja volt a tantestületnek. Tanított korábban többek között felnőttek középiskolájában, szakiskolában, technikumban is, továbbá közoktatás-vezetői és számítástudományi szakinformatikus diplomát is szerzett.
– Voltam érettségi és OKJ-s vizsgaelnök, jártam franciaországi tanulmányúton is. Matematikából részt vettem egy kompetencia alapú tananyag kidolgozásában, melyhez pedagógusképzéseket is tartottam és mentoráltam középiskolai tanárokat, akik bevezették a tananyagot az iskolájukban – idézte fel.
Később hat évre búcsút intett a tanításnak, és projektvezetőként, illetve osztályvezetőként dolgozott állami cégeknél. A pedagógusi pályára való visszatéréskor a piliscsabai Dr. Szepesi László Mezőgazdasági, Erdészeti Szakképző Iskola és Kollégiumban helyezkedett el, majd négy évvel ezelőtt került a Zsigmondy-gimnáziumba matematikát, fizikát és informatikát tanítani.
Lőrincz Lívia intézményvezető nyugdíjba vonulása kapcsán döntött úgy, hogy megpályázza az igazgatói pozíciót. Úgy gondolta, hogy van lehetőség arra, hogy a gimnázium a térség egyik meghatározó szellemi központjává váljon, és a felvételizők minél nagyobb arányban jelöljék meg első helyen a Zsigmondyt. Szerinte a pedagógusok csak akkor végezhetik hatékonyan a munkájukat, ha magukénak érzik az iskolát, így megválasztása után nyitottabbá vált a vezetőség a kollégák felé és sokszor kikéri a tantestület tagjainak véleményét is.
– A pályázatomban azt is vállaltam, hogy a kompetenciamérési- és az érettségi eredmények javulnak. Az Oktatási Hivatal a korábbi kompetenciamérések kiértékelésekor azt mondta, hogy a dorogi gimnáziumnak nagy a hátránykiegyenlítő szerepe, így nyilvánvaló, hogy magas a hozzáadott értéke annak a pedagógiai munkának, ami folyik az intézményben – mondta.
A pedagógushiány miatt természetesen vannak nehézségeik, az órarend összeállítása is komoly kihívásnak bizonyult. Jelenleg huszonkilencen tanítanak a gimnáziumban, közülük tizennyolcan főállású munkatársak, míg tizenegyen óraadóként dolgoznak.
– A középiskola egyre népszerűbb, a legutóbbi felvételi során hatszoros-hétszeres túljelentkezés volt. Azt tapasztalom, hogy a végzős diákok egy része nem tudja, hogy milyen irányba szeretne továbbmenni. A Dorogi József Attila Művelődési Házzal összefogva pályaválasztási programsorozatot tervezünk: olyan szakembereket, egyes vállalatok szakembereit hívnánk el, akik kötetlen beszélgetések során segítséget, jövőképet nyújthatnának a tanulóinknak – magyarázta.
Segíti a diákok felkészülését is
Eltérőek a vélemények arról, hogy ki számít sikeres pedagógusnak. Vidra Gábor úgy véli, ha az ember menni szeretne előre, akkor a lehető legmagasabb szintű végzettséget kell megszereznie, a pedagógus életpályamodellt követve teljesítenie kell a különböző megmérettetéseket és naprakésznek kell lennie. Fontosnak tartja azt is, hogy egy tanár ne csak az órák megtartására, hanem elsősorban ismereteinek, tudásának, tapasztalatainak átadására törekedjen, továbbá belső indíttatásból különböző módon segítséget is nyújtson a diákjainak. Vidra Gábor létrehozott egy weboldalt, ahol a tanulók elméleti anyag és feladatgyűjtemény segítségével sikeresebben készülhetnek fel a fizika és informatika érettségire. Ez a hiánypótló, komplex tudástár elsősorban azoknak szól, akik önállóan szeretnének megtanulni programozni, nekik a Python programnyelv elsajátításához nyújt kellő segítséget.
Szeretnék, ha olyan ambiciózus diákok jelentkeznének a gimnáziumba, akik náluk szereznék meg a stabil alapokat, hogy később felsőoktatási tanulmányokat folytassanak és sikeres szakemberekké váljanak. Másrészt azt is szeretnék elérni, hogy diákjai minél jobban elsajátítsák és használják az idegen nyelvet, mely szintén a javukra válhat az életben.
Megvizsgálják a lehetőségét annak is, hogy az oktatási intézmény hogyan válhatna ökoiskolává, ami összekapcsolódhatna a fenntarthatóság eszméjével, esetleg a fenntarthatóság elnevezésű tantárggyal is. Végső soron pedig olyan pályázati lehetőségeket is keresnek, melyek révén tovább szépíthetik az iskolát, fejleszthetik az intézményi infrastruktúrát.
