2022.10.19. 19:41
A művész hagyatéka: Görgényi István 1956-os festményeit mutatják be Oroszlányban
Különleges kiállítás nyílik a bányászváros október 23-i ünnepségén a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtárban. Hazádnak rendületlenül címmel Görgényi István, tatabányai festőművész képeit láthatja a nagyérdemű, melynek témája 1956.
A Pesti Vigadóban2021-ben Görgényi István műveiből összeállított kiállítás nyílt meg
Forrás: beküldött
Görgényi István nyomorgó bányászcsaládban nőtt fel Bánhidán. Négy elemivel, a helyi közösség támogatásával került be a Képzőművészeti Főiskolára. Támogatta a bánhidai plébános, a Bánhidai Legényegylet, az iparoskör és a tatabányai prelátus is.
A főiskolát a háború évei alatt végezte el. Görgényit Kis Rudnaynak nevezték. Mestere, Rudnay Gyula festészetében a Munkácsy népi realista világát átörökítő alföldi iskola művészete játszott fontos szerepet. Ez a képi világ volt Görgényi kiindulópontja is, de Francisco Goya spanyol festő szintén hatással lehetett rá. A korszak fősodorja nemtetszéssel fogadta Görgényi alkotásait, mert az épülő szocializmusban túl pesszimistára sikeredtek képei.
A Görgényi-hagyaték sokáig az örökösöknél maradt: pincében porosodott, vizesedett. 2005-ban azonban jelentkezett Rigó Erik gyűjtő, aki emlékezett még a tatabányai festő nevére – szeretett volna néhány képet vásárolni, ám a hagyatékot birtokló unokák egyben adták el neki a gyűjteményt. A képekre jelentős korom és por rakódott, a megtisztításukra felkért Kerti Károly György restaurátor Tóth Enikő művészettörténész kérésére jobban megvizsgálta az egyik képet: a fákat ábrázoló festmény mögött mintha emberalakok tűntek volna fel, a képet valószínűleg átfestették.
Fotós: Cs. Zs. / Forrás: 24 Óra
A kevés kötőanyagú földfestéket lebontva a restaurátort sokkhatásként érte az ötvenhatos tárgyalást bemutató, olajfestékkel készített alkotás. Ezután még ötvenkilenc forradalmi témájú Görgényi-művet találtak az évek során. A komor alkotások a lázadás kitörésétől a megtorlás és a menekülés időszakáig mutatják be az eseményeket.
Külön hangsúlyt kapnak azon történelmi témájú alkotások, amelyek az 1940-es, 1950-es és 1960-as években születtek. Alapvető témájuk a háború és az 1950-es évek eseményei.
A jelképeket jó érzékkel alkalmazó festő olyan képi világot tár a néző elé 1956-ról, melyben egyszerre jelennek meg a szörnyűségek és a saját gondolkodásmódjából fakadó egyéni szimbolika. Szinte naturálisan ábrázolja a történelmet. A festmények véletlen folytán, egy pincéből kerültek jelenlegi tulajdonosához. Elrejtésüknek egyértelműen politikai okai voltak. A művész 1973-ban bekövetkezett halála után sem tárta a család a nyilvánosság elé.
Angyal, vigyél hírt a csodáról! - Az Alapítvány tavaly a Pesti Vígadóban szervezett kiállítást Görgényi István képeiből, most pedig Oroszlányban látogatható díjmentesen november 10-ig a Kölcseyben. A vasárnap 17 óra 30-kor kezdődő megnyitón korlátozott számban megvásárolható a kiállítás katalógusa és az Angyal vigyél hírt a csodáról… című kötet. A forradalmárok előtti tisztelgésnek méltó keretet ad két előadó, Gál László és Kreft-Horváth Márk, akik Angyal, vigyél hírt a csodáról! címmel adnak kulturális műsort. A kiállítást Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő ajánlja az érdeklődők figyelmébe, majd Wehner Tibor, író művészettörténész mondja el gondolatait.
Szücs Attila, a Magyar Református Jövőért Alapítvány kuratóriumi elnöke két évvel ezelőtt, 2020-ban vásárolta meg a Görgényi-hagyatékot. Legnagyobb feladatának tekinti a művészeti értékek népszerűsítését, esetleg egy külföldi bemutató keretében is, hogy így tegye még ismertebbé a 20. század második felének legnagyobb festőművészét.
– A talentumok használatát, és a reménytelenségben is a szakralitáshoz vezető utat tanulhatjuk meg Görgényi képeiből – véli Szücs Attila, aki azt is elmondta, a festmények feldolgozása folyamatos és távlati tervei között szerepel megszólítani a kortárs művészeket. Olyan alkotások is vannak az '56-os korszakból, amelyek főként budapesti felvonulásokat jelenítik meg, az egyetemisták menete a Műegyetemtől indult, azután egyre nagyobb lett a tömeg, először a Bem-szoborhoz, majd a Kossuth Lajos térre mentek. Természetesen a környezeti elemek nem azonosíthatók teljesen a képeken. Máig nem tudtuk kideríteni, hogy Görgényi személyes élményekből dolgozott-e, vagy híradások, riportok, filmfelvételek alapján tájékozódott.
