2022.09.28. 07:28
Bemutatkozik az Esztergomnál újonnan felfedezett rövidormányú zsuzsóka
A szakemberrel a rövidormányú zsuzsóka megtalálásának körülményeiről beszélgettünk.
Forrás: DINPI
Mint nemrég megírtuk a National geographic alapján Új bogárfajra bukkant az esztergomi Kincses-hegyen Szénási Valentin, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának (DINPI) munkatársa. Egy adott nemzeti parkban dolgozók számtalan tevékenységet végeznek, többek között felmérik az illetékesség területén különböző, úgynevezett Natura 2000-res jelölő fajok, európai uniós védettséget élvező növény- és állatfajokat. Nincs ez másként a DINPI esetében sem, ahol bizonyos fajokat időszakosan, évente, vagy háromévente ellenőriznek.
– Éppen egy ilyet, a sztyeplepkét mentünk felmérni, ami egy fokozottan védett lepkefaj. Miután tudjuk, hogy a macskahere a tápnövénye, ezért nem magát a rovart, hanem a növényt keressük. Az esztergomi Kincses-hegyen megtalálható ez a faj, ezért oda mentünk lepkét keresni – idézte fel Szénási Valentin.
Mivel a sztyeplepke éjszaka aktív, ezért aggregátorral egy 160 wattos higanygőz lámpával szoktak megvilágítani egy lepedőt, ugyanis a fény vonzza a legtöbb ilyen éjszakai rovarfajt. Ilyenkor néznek példányszámokat, ha lehet, ivarbecslést végeznek, melyből megtudhatják, hogy az adott faj ott él.
– A vizsgálat során a kívánt lepkét nem találtuk meg, ellenben az új bogár is rárepült a lepedőre. Kicsit furcsa volt, máshogy nézett ki, elraktam és otthon derítettem ki, hogy egy új fajról van szó tulajdonképpen – tette hozzá.
Ázsiából érkezhetett - Felmerül a kérdés, hogy a szakemberek hogyan azonosíthatnak be új fajokat. Szénási Valentin elmondta, hogy már huszonkét éve foglalkozik a bogarakkal, így van némi tapasztalata. Másrészt van egy fajlista, amely révén össze tudják hasonlítani a frissen megfigyelt példányokat az adatbázisban szereplőkkel. A kutatás során a budapesti Természettudományi Múzeum gyűjteményét és a különböző dél-koreai, francia és ónémet fajleírásokat is megvizsgálta. Mivel minden Magyarországon ismert fajt kizárt, így derült ki, hogy új bogárról van szó. Felmerült benne a gyanú, hogy mivel a Kincses-hegyhez közel van az esztergomi Suzuki-gyár, esetleg alkatrészekkel együtt Ázsiából érkezhetett az apró méretű állat. A zsuzsókák nagy fajszámban élnek Japánban, Dél-Koreában, Kínában, Oroszország Távol-Keleti részén. Szénási Valentin azt is elárulta lapunknak, hogy korábban is voltak felfedezései, igaz, azok a Közel-Keleten. Egy barátjával közösen egy libanoni, illetve egy szíriai bogarat írt le.
Elárulta, hogy mindig a megtaláló dönti el, hogy mi lesz az újonnan azonosított állat, vagy növény tudományos neve. Szénási Valentin felesége, Szénásiné Demeter Gyöngyi tiszteletére a Curculio gyongyiae nevet adta az ormányosbogárnak.
– Átnéztem a magángyűjteményeket, illetve a Természettudományi Múzeum állattárát és találtam három horvátországi, meg egy görög példányt. Vagyis nem behurcolt fajról van szó, hiszen a rövidormányú zsuzsóka él Európa több részén is. A Kincses-hegy után elkezdtem keresni más élőhelyeken is: megtaláltam az állatot a Budai-hegységben, a Gerecsében, a Pilisben és a Vértesben is, a Mecsekben ugyanakkor nem találtam meg. Az idei évben a Gödöllői-dombságban és a Balaton-felvidéken is megkerült – mondta.
Szénási Valentin megjegyezte, hogy az időjárási körülmények nagyban megnehezítették a többi élőhelyen a faj megfigyelését, hiszen lényegében tavaly ősz óta aszály van, a molyhos tölgy pedig nem terem makkot ilyenkor. Ennek a bogárnak pedig éppen makktermő fára van szükség, mert abba petézik bele a kifejlett állat. Ezért csak olyan fákon lehet megtalálni, ahol jó a makktermés, márpedig ilyenből idén nagyon kevés volt.
– Szinte biztosra vehető, hogy valószínűleg az egész országban élnek rövidormányú zsuzsókák, de ritka kis egyedszámú állatról beszélünk, ezért nehéz őket megfigyelni. Egyébként ezt a fajt megtalálták tőlünk északabbra, Csehországban és Szlovákiában is, elterjedése pedig attól függ, hogy merre találhatók molyhos tölgyek – magyarázta.
A DINPI szakembere megjegyezte: egyelőre nem sokat tudhatunk arról, hogy hasznos-e az ormányosbogarak legújabb magyarországi faja, de kis egyedszáma révén nem nevezhetjük kártékonynak. A felfedezés kapcsán azt mondta: fontos, hogy megismerjük rendesen a hazai faunánkat és leírjuk az itt élő állatokat, növényeket. Végül megjegyezte: az esőerdők kiirtásakor például számtalan olyan faj tűnhet el, melyeket korábban senki sem látott és nem jegyzett le.