2022.09.20. 06:15
A magyar humántudomány krémje tanácskozott Esztergomban
A közelmúltban tartották a Janus Pannonius, Vitéz János és a humanista hagyomány továbbélése című tudományos konferenciát Esztergomban.
Forrás: 24 Óra
Fotó: P. O. Z.
Az egyetemek irodalomtörténeti tanszékeinek és más kutatói központok hagyományos éves konferenciája immár sorrendben az ötvenharmadik volt. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsésztudományi Karán tartott rendezvényen elsőként Kuminetz Géza, a PPKE rektora mondott bevezetőt.
A szónok többek között kifejtette, hogy a konferencia egyik nagy témájának megadott humanizmus az elmúlt száz, másfélszáz évben az igaz Isten megtagadása és az ember vakmerő önistenítése miatt jutott el az eszmeiségtől önmaga ellentétévé, az emberi jogok eltiprásától egészen az emberirtásig.
A rektor hozzátette: az istentagadó humanizmus mindent a szabadságra, az emberi ráció tévedhetetlenségére épített, és felmentette az embert a természetéből fakadó kötelmei alól, melynek köszönhetően az ember identitása egyre természetellenesebb szabadosággá vált. Kuminetz Géza rámutatott, hogy a humanizmus 20. században például az irodalomtörténetben olyan folyamatokat generált, melyben kibontva vagy elfedve, netán átalakítva módosítják az adott mű eredeti értelmét.
A megnyitó másik szónoka Kecskeméti Gábor akadémikus, volt, aki az idén 53 éves konferenciasorozat kezdeteiről beszélt. Elmondta, hogy az első ilyen alkalomkor, 1970-ben Sárospatakon egy országos nagykonferenciára a kora újkor kutatásának teljes magyarországi mezőnye, irodalomtörténészek, művészettörténészek, zenetörténészek, néprajztudósok, történészek, egyháztörténészek, liturgiatörténészek és a mindennapi emberi műveltség, tudás történetének kutatói, mintegy kétszázan találkoztak. Azóta tartja mindentől függetlenül és minden nehézsége ellenére minden évben találkozóját a magyar humántudományok krémje, az egyetemek, tanszékek, doktori iskolák, kutatói intézetek, tudományos programok, projektek, közgyűjtemények, közművelődési intézmények szakemberei, képviselői, változó helyszíneken, így ezúttal már harmadik alkalommal Esztergomban is.
Az akadémikus hangsúlyozta a 15. századtól a 18. századig tartó időszak kutatói között a kezdetektől fogva vannak határon túli munkatársak. A beszédből kiderült, hogy a konferenciasorozatot Klaniczay Tibor irodalomtörténész kezdeményezte, és halála után díjat is elneveztek róla. Az elismerést a mostani esztergomi konferencián annak a Szabó András professzornak adták át, aki a német reformáció idején Wittenbergben élt jelentős számú magyar diákság történetét dolgozta fel tanulmánykötetében.
