Világokat tár fel az olvasás

Az MCC Arénában Kovács Péter közgazdász, térképész, a Libri-Bookline Zrt. vezérigazgatója, valamint Ürögdi András közgazdász, a Pagony Kiadó ügyvezetője fejtette ki a véleményét a regények, különböző művek társadalmi szerepével, jelenével és jövőjével kapcsolatban.

Az előadás rögtön egy fogós kérdéssel kezdődött. A vendégek arra válaszoltak, hogy melyik volt az első kötet, amelyet nagy élvezettel olvastak. Kovács Péter rögtön sorolta, hogy különböző fiataloknak szóló művek után jutott el oda, hogy huszonévesen közelebb került George Orwell kultikus regényéhez, az 1984-hez. Elmondása szerint máig elkíséri az a világ, amit a szerző papírra vetett – olykor bele-bele is olvas – és úgy véli, hogy mára valósággá vált az a disztópia, amit az író vízióként elénk tárt.

Ürögdi András legelső könyves emléke a Boribon és a hét lufihoz fűződik. Felidézte, hogy szülei is szívesen forgatták a kezükben a híres könyvet, ellenben több mint három évtizeddel később az ügyvezető a saját gyermekeivel is megismertette már a művet. Sőt számára különleges érzést ad mindennek, hogy az említett kötetet a Pagony kiadó adja ki. Ezután rátért arra, hogy az első meghatározó ifjúsági, fiatal felnőttkori élménye Hermann Hesse A pusztai farkas című kultuszkönyvhöz kötődik.

Szó volt arról is, hogy a könyvsokszorosítás az információátadás terén hatalmas ugrást eredményezett. Kovács Péter szerint az ipari forradalomban is szerepet játszott a könyvnyomtatás, hiszen ezáltal jobban terjedhetett a tudás. Ürögdi András kiemelte: az eljárás feltalálásának hozadéka, hogy ma minden erőfeszítés nélkül megismerhetjük az argentin, a dél-koreai, vagy a világ más részének irodalmát. A vendégek arról is beszéltek, hogy a könyvek társadalmi szerepe rendkívül fontos, az olvasás révén egy szinte végtelen világ tárul elénk, nem mellesleg szórakozási lehetőséget is nyújt.

Támogatások - Az előadáson az is szóba került, hogy vajon hol lép, illetve léphet be az állam a könyvpiacra és tényleg szükség van-e arra, hogy támogassanak bizonyos szerzőket. A vendégek azt fejtegették, hogy nem jó felfogás, ha azt hisszük, hogy egy kötetet a finanszírozás révén nagyobb példányszámban lehet eladni. A piacon kapitalizmus uralkodik, és ha rengeteg pénzt nyomnak bele egy-egy kiadványba, akkor nincs garancia arra, hogy többen elolvassák, mint egy bestseller művet. Ugyanakkor arra is rámutattak, hogy szükség van a támogatásra, hiszen ha pusztán a kereskedelmi oldalra bíznánk a könyvpiac alakulását, akkor számtalan olyan, nagy értéket jelentő mű sem születhetne meg, amely egyébként hiánypótló és komoly kulturális hatással bír. Az ügyvezetők a téma érthetősége kapcsán beszéltek a példányszámokról is. Ha például egy könyvből háromezret eladnak a megjelenését követő 12 hónapban, akkor az a magyarországi piacot nézve kifejezetten jó teljesítménynek számít és mondhatjuk rá, hogy sikeresnek számít.

Az előadás érintette a hagyományos nyomtatott kötetek és az e-könyvek versengését is. Kovács Péter megjegyezte, hogy 2012-ben egyes tanácsadók azt prognosztizálták előre, hogy 2016-ban már fele-fele arányban lesz a fogyasztás. Az áttörés persze nem történt meg azóta sem itthon, és inkább stagnál az elektronikus példányok piaci részesedése. Ürögdi András szerint az e-könyvnél elválik a gyermek és felnőtt művek világa, ugyanis minél fiatalabbaknak szóló kötetről van szó, úgy egyre nagyobb a súlya az illusztrációknak, így a hagyományos változatot részesítik előnyben.

Ugyanakkor rámutattak arra is, hogy világszinten nem elhanyagolható az e-könyv piac. Amerikában a sci-fi témában dominál, itthon viszonylag kis szegmenst fed le. Ahogy a tengerentúl felől haladunk Európa keleti részei felé, úgy csökkent az elektronikus kötetek iránti kereslet. Az Egyesült Királyságban még fontos szerepet játszik, Franciaországban a piac 4-5 százalékát, Németországban már csak a 2-3 százalékát teszi ki, keletebbre még kisebb ez az arány. Az előadók úgy vélik, hogy valamiféle társadalmi, kulturális berendezkedés szabhat gátat az előretörésnek és kvázi még az a szempont sem repíti előre az e-könyveket, hogy az elkészítésükhöz nem kell fákat kivágni.