Az egész országnak ismernie kellene a Spertel nevet: íme, a tatai cukrászlegenda története

Spelter munkássága kevéssé ismert fejezete a magyar vendéglátás és gasztronómia történetének, holott példás életútja és az elért eredményei alapján a Spelter névnek a legnevesebb hazai cukrászok panteonjában a helye – tudtuk meg a Kuny Domokos Múzeumtól. Mint kiderült, az emlékév legfőbb programjaként látható egy emlékkiállítás is, amely a Spelter cukrászcsalád történetét és III. Spelter Henrik életútját mutatja be. A tárlat június 28-tól egészen augusztus 7-ig látható a tatai múzeumban.

Mint arról az intézmény tájékoztatta portálunkat, az emlékkiállítás legkülönlegesebb tárgyaként állították ki III. Spelter Henrik kézzel írt és rajzokkal illusztrált több mint ötszáz oldalas míves receptgyűjteményét, amelyben a szerzőnek az Osztrák-Magyar Monarchiában, Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, az USA-ban és Egyiptomban töltött vándorévei során lejegyzett receptjei olvashatóak. Az érdeklődőknek lehetősége nyílik olyan sütemények kóstolására is, amelyek ebből a receptgyűjteményéből származnak és egyben a mai gasztronómiai trendekhez is igazítva lettek, részletezték.

Reformok - Spelter elnöksége alatt sor került a cukrászok adóterheinek csökkentésére, a tanoncoktatás megreformálására, egy új székház felépítésére, valamint újraindult a testület a szaklapja, A Cukrász is. Spelter szakmai bemutatókkal egybekötött országos konferenciákat is szervezett, amellyel az ipartestület vidéki tagjait is sikerült aktívan bevonnia a szervezet életébe. Továbbá vezetésével a magyar cukrászszakma külföldön is vendégszerepelt, a német cukrász ipartestület megalakításának 200. évfordulójának díszvendége a magyar cukrászküldöttség volt. 

A gyűjtemény szerzője, miután az 1890-es években édesapja tatai cukrászdájában kitanulta a cukrászmesterséget, vándorútra indult és előbb megfordult a történelmi Magyarország több pontján is, majd külföldi munkásévek következtek: Berlin, Kolberg, Párizs, Chicago, Milwaukee és Kairó.

Mint kiderült, Spelter, aki korábban a Gerbeaud cukrászdánál is dolgozott, a végleges hazatérését követően vette át 1910-ben Budapesten az egykori híres cukrász, Seitz Lajos üzletét, amely az Erzsébet körút 42. szám alatt állt, és amely hosszú évtizedeken keresztül a fővárosiak közkedvelt cukrászdája volt. Majd 1921 májusában a Magyar Cukrászok és Mézeskalácsosok Országos Szövetségének elnökévé választották. Ezen tisztségében óriási szerepe volt abban, hogy a hazai cukrásztársadalomban helyreállt az első világháború során megbomlott béke és hogy a cukrászszakma visszanyerte régi jó hírnevét.