2022.08.21. 16:40
Erdő Péter ikertestvéréről is mesélt – családjában a humor tette könnyebbé a mindennapokat
Nemrégiben ünnepelte hetvenedik születésnapját Erdő Péter bíboros, az Esztergom-Budapest Főegyházmegye érseke. A Kossuth Rádió ebből az alkalomból portréinterjút készített a katolikus főpappal életének meghatározó pillanatairól, amelyet az augusztus 20-ai ünnepi adásukban közöltek.
Forrás: 24 Óra
Fotó: W. P.
Erdő Péter születésnapját, közösen celebrált misével ünnepelte püspök és pap testvéreivel az esztergomi bazilikában. Természetesen az évfordulót családi körben is megülték néhány nappal később. Az érsek atya tiszteletére kerti partit rendeztek, amelyen fotóalbummal, valamint emlékkönyvvel lepték meg, adta hírül a hirado.hu
A Kossuth Rádió olyan archív felvételekkel készült a beszélgetésre, amelyekkel Erdő Péter életének fontos szakaszait idézték fel. A Nagyok című műsor egyik korábbi részében például a bíboros a gyerekkoráról mesélt.
Ahogy ő mondta, sosem volt egyedül. Kevesen tudják róla azonban, hogy Erdő Péter öt testvérével, köztük ikertestvérével Pállal együtt nőtt fel. Az érsek atya elmesélte, hogyan játszottak ikertestvérével és barátjával.
Volt egy fa vízilova, és azzal fejbe vert, és akkor abból probléma volt
– mesélte derűs hangulatban az egyik történetet.
A régi felvételből az is kiderült, hogy a József körúton nőtt fel, zsúfolt lakásban, hiszen a nagyszülők is velük éltek.
Ötvenhat előtt ez azt hiszem, nem volt ritkaság Pesten. A szüleim mindig álmodoztak, hogy meg kell oldani a lakásproblémát, de hát akkor az nem sikerült
– mondta.
Erdő Péter sietve hozzátette, gyerekként nem érezték úgy, hogy az életük rosszabb, mint amilyennek lennie kellene, a szüleik és nagyszüleik pedig szerették őket. Elmondása szerint nagyon szerették a parkokat, így többek között sokat sétáltak a Múzeumkertben is, ahol a virágágyásokat és a pázsitot dróttal kerítették körül. Igaz, akkor még nem tudtak olvasni, de ma már tudjuk, a dróton lógó táblára figyelmeztetés volt írva: „Fűre lépni tilos!”
Emlékeiből felidézte, hogy egy csősz is volt ott, akinek hegyes végű bot volt a kezében, mellyel a szemetet, eldobott papírfecniket szedte össze. Ő vigyázott arra is, hogy senki ne szaladjon be illetéktelenül a virágágyásba.
Én mindig megálltam szépen a drót szélén, az ikertestvérem mindig átlépte és berohant, és akkor ment utána a csősz, én pedig élveztem a jelenetet a pálya széléről
– emlékezett vissza.
Erdő Péter a felvétel meghallgatása után elárulta, családjában a humor festette meg az alaptónust, ami könnyebbé tette a mindennapokat. A Kossuth Rádió Egy csepp emberség című műsorából egy 2004-ben rögzített részt is felelevenített. A felvételen Erdő Péter a Szeretet Himnuszát mondja el Pál apostolnak, a korintusiakhoz írt első leveléből. A szentírási idézetet befejezve az érsek hozzáteszi, a Szeretet Himnusza volt a reggeli imája egész gimnazista korában.
Az érseket az augusztus 20-i műsorban meghatározó olvasmány élményeiről is megkérdezték. Erdő Péter elmondta, volt egy időszaka, amikor falta a filozófiai műveket, de a történelmi írásokat is nagyon szereti. A szépirodalmat illetően az érsek atya a Háború és békét emelte ki, mellyel kapcsolatban kiemelte: a tolsztoji regény üzenete napjainkban is igencsak aktuális.
A katolikus főpap azt is elárulta, a kedvenc Biblia-fordítása a Békés–Dalos-féle. Mint mondta, vannak annál teológiailag pontosabb változatok is, de irodalmilag az a legszebb. Erdő Péter érseki beiktatására úgy emlékezett vissza, mint ami komoly kihívást jelentett neki, hiszen beszédet kellett írnia az eseményre.
Nyilván nem lehetett egy elbizakodott programbeszéd, azonban mégis csak valamiképpen fel kellett vázolni azokat a súlypontokat, amiket úgy gondoltam, hogy szükséges megosztani mindenkivel
– magyarázta.
Mint mondta, fontos volt, hogy a beszédében a világegyház, Magyarország, valamint a határon túli magyar közösségek életére és az ökumenikus szempontokra is kitérjen. Erdő Péter elmesélte, hogy egy püspöki konferencia szünetében értesült érseki kinevezéséről a pápai nunciustól (vatikáni nagykövet).
A folyosón félrehívott, azt mondta, »a Szentatya kinevezte magát esztergom-budapesti érsekké. Elfogadja?«. Mondom, »igen, de nagyon csodálkozom«. Azt válaszolta, hogy »én is«
– emlékezett vissza.
Inkább az ünnepeket szereti, vagy az átlag hétköznapok dolgos embere? – érdeklődött a riporter a műsorban, amire az érsek úgy felelt:
Számomra az ünnepek a legmunkásabb pillanatai az évnek, hiszen ilyenkor liturgiában is és közösségi kapcsolatokban is csúcson kell lenni. De ez jó dolog, mert az egyházi évnek megvan a maga logikája, és a keresztény misztériumba ezek az ünnepek vezetnek be minket.
Az esztergomi érseket kérdezték a tavalyi budapesti eucharisztikus kongresszus utóhatásairól is, amit Erdő Péter nagy sikerként értékelt. Mint mondta, sokan máig kérik tőlük, hogy küldjék el az eseménysorozat hivatalos emlékalbumát, néhány napja pedig, amikor Ausztriában járt, nagy örömmel emlegették neki a budapesti eucharisztikus kongresszust. A műsor végén lejátszották Erdő Péternek Beethoven V. (c-moll, „Sors”) szimfóniájának egy részletét. A műsorvezető megkérdezte az érsektől, tudja-e, hogy miért.
Amikor édesanyja megtudta hogy rákos és nem lehet gyógyítani, sokszor meghallgatta az említett művet. A bíboros szerint a beteg asszony számára ez a zene egyfajta meditációt, elmélyülést jelentett. Hozzátette: betegségét rendkívül nagy hittel és nagy emberi erővel viselte. Szerinte a zenében is erőforrást talált.
Mi, katolikusok úgy tartjuk, hisszük és valljuk, hogy az ember örök életre születik. Tehát a szülők a gyerekeknek nemcsak egy földi életet ajándékoznak, hanem az örök boldogság lehetőségét is. Úgy mondják ezt, hogy a szülők új polgárokat nevelnek a mennyország számára. Ezt az én szüleim komolyan vették, ők ebben valóban hittek, és azt hiszem, hogy ez nagyon sok mindenben meghatározta a döntéseiket
– hangzott el Erdő Pétertől azzal kapcsolatban, miért hálás a szüleinek.
A bíboros elmesélte, hetvenedik születésnapján hálával telve kilátogatott szülei sírjához, hogy köszönetet mondjon nekik, és imádkozzon értük.
