Vulkántervékenység Nyergesen: tűzhányók szították az érdeklődést az előadáson

Mihelik Magdolna polgármester köszöntője után megtudtuk, hogy a Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesületet (BEBTE) tagjai a Sátorkőpusztai-kristálybarlang gondozása, és a Szemétirtók csoport koordinálása mellett túraprogramokat is szerveznek. A tagok több mint tíz alkalommal jártak már Dél-Olaszország tűzhányóin is. Az idei februári út képanyagából szeptemberben kiállítás is nyílik a Kernstok Galériában. 

Lieber Tamás, a BEBTE elnöke elmondta, hogy az 1999-ben kezdődött vulkánjárásuk élményeit újságcikkekben, könyvekben is összefoglalták már. Mivel a tűzhányók, vulkánkitörések a laikusok körében is népszerűek, így a kiállításaik, előadásaik is sokakat érdekelnek. Említette, hogy Olaszországba inkább autókkal, vagy buszokkal mennek, mert így kőzeteket és ásványokat is gyűjthetnek, amelyekkel színesíthetik az előadást és bővíthetik a kiállítás anyagát. Egy-egy utazás során megvannak a fontosabb úti céljaik – Vezúv, Etna és a Lipari-szigetek aktív tűzhányói (Vulcano, Stromboli) –, a túráknak emellett igyekeznek némi kulturális töltetet is adni. 

Szurkolók - Lieber Tamás elmondta, hogy 2018-ban ellátogathattak a Nápoly szívében található Vezúv Obszervatóriumba, ahol a nap 24 órájában monitorok előtt ülnek a szakemberek és figyelik a Vezúvot, a Strombolit, a Flegrei-mezők tűzhányóit és a Nápolyhoz közeli Ischia-szigetet. Ők azok, akik folyamatosan nyomon követik a kijelzőkön keresztül a szeizmográfok, azaz a földrengésjelző műszerek által továbbított adatokat. A térség nagyon komoly monitoring-hálózattal rendelkezik, így nem csak műholdról figyelhetik meg a vulkánok alakváltozásait, de például folyamatosan vizsgálják a tengervíz hőmérsékletét, a kiáramló gázok összetételét is. Ottjártukkor észrevették, hogy a Vezúvon lévő szeizmográf éppen kilengett, mire az ott dolgozó geológus megnyugtatásukra elmondta, hogy az nem kitörés közeledtét jelzi, hanem egy, éppen a hegyre tartó turistabusz által keltett rezgéseket továbbította. Érdekességként megjegyezte, hogy azt is észlelik, amikor a helyi labdarúgócsapat, az SSC Napoli hazai pályán játszik, és hazai gól van a meccsen. Olyankor „felrobban” a lelátó. 

 Elsőként a Nápolyi-öböl mentén, Pozzuoliban található, Solfatara kráteréről mesélt az érdeklődőknek: a hely egy részén kemping üzemel, míg attól 50 méterre aktív iszapfortyogókat, kénes kigőzölgéseket, úgynevezett szolfatárákat találunk. A kráter elnevezése egyúttal a földrajzi jelenség névadója is. 

Szóba került a Vezúv eddigi utolsó, 1944-es kitörése, ami egybeesett a szövetségesek II. világháborús légitámadásaival. A repülőkről is bombázták Nápolyt és a hegy is szépen lövellte ki magából a kisebb-nagyobb méretű vulkáni anyagokat, sőt, komoly lávafolyást is elengedett a város irányába. 

Megtudtuk, hogy a nápolyi agglomerációban sokan az esetleges jövőbeni kitörés által érintett úgynevezett vörös zónában is építkeznek. Az önkormányzat pénzzel támogatja azokat, akik hajlandóak onnan elköltözni, de a motiváció kevés, nehéz rábírni a lakosokat a Vezúv elhagyására. 

Az előadáson hallhattunk Pompeji, Herculaneum, Stabiae települések pusztulásáról is, illetve Lieber Tamás hosszasan mesélt az Etnánál tett látogatásokról is. 2001 júniusában az azt megelőző száz év talán legerőteljesebb kitörése zajlott az Etnán, a helyi vulkanológusok egyik reggel azt látták, hogy nagy kiterjedésű hasadékrendszer keletkezett a hegy déli oldalán. Néhány óra elteltével láva ömlött a felszínre, mely veszélyeztette a déli turistaközpontot is. 

Lieber Tamás említette, hogy a salakos lávamezők felszíne érdes, sokszor egy-egy komolyabb vulkántúra bizony felemészti a bakancsot. Bár ritkán lehet lávafolyam közelébe férkőz­ni, nekik mindez több ízben is sikerült. Az élménybeszámoló után kézbe vehettünk vulkáni kőzeteket és vásárolhattunk az összeválogatott, gondosan felcímkézett gyűjteményből is.