Súlyos betegségeket okozhat a vízimadarak nyári etetése a megyei madárvédő szerint

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ebben az évben is arra kéri közleményében a víz mellett sétálókat, strandolókat, kirándulókat és nyaralókat, hogy sehol és semmivel ne etessék a vízimadarakat. A vízimadarak etetése ugyanis felesleges, különösen nyáron, amikor korlátlanul találnak maguknak táplálékot. Etetésük ráadásul tömegesen sodorja veszélybe és betegíti meg az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek – írja tájékoztatójában az MME. 

Mint írták, a vízimadarak életmódja és téli túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus, téli etetőket látogató énekesmadarakétól, ezért etetésük az énekesmadarakéval szemben nem hasznos. Az etetésről dr. Musicz László, az MME Komárom-Esztergom megyei helyi csoport tiszteletbeli elnöke kifejtette: míg az egyikféle szárnyasnak hasznos étrendkiegészítés lehet az ember által kínált eleség, a másikuknak visszafordíthatatlan károkat okozhat.

Az etetőket látogató énekesmadarak a részükre kínált olajos magvak, például a dióbél, napraforgó és zsiradékok révén könnyebben vészelik át a zord téli időjárás okozta viszontagságokat. Hangsúlyozni kell, hogy őket sem kenyérrel kell etetni, és ők is csak átmenetileg térnek el az alapvető rovarfogyasztásuktól. A téli madáretetés lokális segítséget jelenthet a madarak számára, de semmiképpen nem ez menti meg a madarak tömegeit. Sokkal inkább nekünk, embereknek szól, hogy közelebbről szemlélhessük őket, és netán kertünkhöz csalogassuk őket akár tavaszi fészekrakásra is, hasznos segítséget remélve a rovarfogyasztásuktól 

– tette hozzá.

A vízimadarak alapvetően a vízinövényzetből, a vizek alacsonyabb rendű élővilágából szerzik táplálékukat, netán a vizek közelében lévő gyepeken, gabonaföldeken legelésznek, ami sokkal értékesebb és természetes tápanyagot biztosít számukra, mint bármilyen mesterséges etetőanyag, granulátum. A vízimadarak évezredeken keresztül tökéletesen képesek voltak ellátni magukat a vizeken, vízpartokon, alapvetően nincsenek rászorulva az ember segítségére. A hattyúk, récék, ludak, szárcsák, vízityúkok, sirályok a természetből tehát sokkal értékesebb táplálékot képesek megszerezni, mint amit mi emberek adhatunk részükre. A vízimadarak általában nagyobb távolságokat tesznek meg vonulásuk során, és ha az időjárási körülmények kedvezőtlenre fordulnának, befagynak a vizek, odébb állnak, akár többszáz kilométerre is. A mesterséges etetéssel viszont túlságosan helyhez szoktatjuk őket, amivel a természetes vonulási ösztöneiket kapcsoljuk ki, és ez a helyben marasztalás akár végzetes is lehet számukra, ha valóban nagyon kemény fagyok érkeznek. A nyári etetés pedig teljesen felesleges és káros. Esetek sokasága igazolja, hogy a madarak a túlzott egysíkú etetőanyaghoz szokva akár súlyos emésztési zavarokkal is kénytelenek szembenézni 

– tájékoztatott a szakértő.

Értéktelen táplálék a kenyér - A szervezet a tájékoztatójában azt is hangsúlyozta, hogy a hosszú ideje tartó, egyoldalú kenyér és egyéb értéktelen táplálék diéta megbetegíti a madarakat, szennyezi a környezetet, rontja a víz minőségét, növeli a vizek szervesanyag-terhelését és az ebből eredő elmocsarasodást is. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a mesterségesen fenntartott táplálékbőség növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót és az ebből eredő sérülésveszélyt, önfenntartó életre nem alkalmas területekre is nagy mennyiségű vízimadarat vonz, rontja a madarak társadalmi megítélését, növeli az ember-madár konfliktushelyzeteket, amellett a feleslegesen kiszórt rengeteg táplálék vonzza a patkányokat, segíti szaporodásukat.

A vízimadarak etetése ráadásul öngerjesztő problémaspirálként jelentkezik: a nyáron etetett madarak ugyanis ősszel nem vonulnak el. A fagyok beköszöntével a madárlétszám a vonulásukat, kóborlásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt megszakítókkal folyamatosan nő, ami tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását. Az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet, így nő a nyári kéregetők száma és immáron több madárral kezdődik újra a folyamat – festette le az MME a körforgást.

Arra a kérdésre, hogy mégis miből fakadhat az emberek etetési kényszere, a szakértő elmondta, hogy a természetes segítői ösztön és a kíváncsiság mellett érdemes figyelmet fordítani a madarak valódi igényeire, jólétére.

Tehetünk azzal, ha fellépünk ellene - Ahol fizetős etetőautomatát látunk, érdemes felhívni az adott önkormányzat figyelmét, hogy mindez káros és épp a természet ellen van, így vizsgálja felül a közterületre kiadott engedélyt. Ha magánterületen találunk ilyen automatát, hívjuk fel a tulajdonos vagy az üzemeltető figyelmét, hogy bármennyire is jót szeretne, mindezzel megannyi negatív folyamatot idéz elő, ezért szerelje le azt. A spontán kialakuló etetési helyszíneken is bátran figyelmeztethetjük azokat, akik nincsenek tudatában az etetés hatására kialakuló károk mértékével.

Nem lehet kétségbe vonni a segítő szándékot, ezt azonban sokszor félreértelmezzük. Tudjuk, hogy valamit nagyon elhibáztunk, erre nap mint nap figyelmeztet a bolygó pusztulása, a sorra kihaló fajok. Tán helyre szeretnénk hozni valamit, ezért is érezzük ezt a tenni akarást. De a segítséget egész más formában kellene biztosítanunk a madarak részére. Vannak olyan fajvédelmi programok, amelyek tudományos megalapozottsággal és széleskörű kidolgozottsággal állnak rendelkezésünkre, inkább ezek mentén próbáljunk meg segíteni. A vízimadarakat sokan persze valóban egyszerűen közel szeretnék csábítani az etetéssel. Ezt a természetes kíváncsiságot természetesen nem lehet zokon venni. De azt tudnunk kell, hogy akár a Balatonon, akár az Öreg-tavon, vagy más vízen a közel csalogatott hattyúk, récék, szárcsák, sirályok sokkal egészségesebben tudnának táplálkozni az etetőanyagunk nélkül. És ne felejtsük el, hogy napjainkban még a madárinfluenzára is gondolni kell 

– fűzte hozzá a madárvédő szakember.