Lelet

2022.07.19. 20:00

Ásatás Komáromban: ókori lábnyomot és érméket is találtak a régészek (fotók)

Ezen a nyáron is javában folynak az ásatások Komáromban. A Stadion úton található római kori fürdő feltárását folytatják ebben az esztendőben is a régészek és régészhallgatók.

Körtvélyfáy Dina

A fürdő újabb medencéit tárják fel a nyári ásatás során a régészek a komáromi Stadion út melletti területen

Forrás: 24 Óra

Fotós: Körtvélyfáy DIna

Újabb feltárásokat végeznek a Komáromban talált római kori fürdő területén. A munkába dr. Bartus Dávid régész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem dékánja engedett betekintést, akitől azt is megtudtuk, pénzérmeket, fürdéshez használt eszközöket és egy római katona sarujának nyomát is megtalálták már. A fürdőben hideg, meleg és langyos vizes medencék is voltak, sőt, azt is lehet tudni, hogy az építmény 101 és 105 között épült fel. A most megtalált leletek egy része a Komáromi Klapka György Múzeum új épületében kaphat majd helyet. Dr. Bartus Dávid régésztől, az Eötvös Loránd Tudományegyetem dékánjától megtudtuk, hazánk területén két legiótábor volt, az egyik Aquincum, a másik Brigetio. Mindkettőhöz tartozott fürdő is, az aquincumi Thermae Maiores már a 19. század vége óta ismert, látogatható is.

Az ásatásról - Az ásatás kemény munka, amely kézi földmunkát, lapá­tolást, csákányozást, talicskázást, finomabb bontási munkát is magába foglal, emellett része a dokumentálás, fotózás, szintezés, mérés, a leletek csomagolása. A leleteket online adatbázisba viszik fel már az ásatáson, ami megkönnyíti a későbbi feldolgozást. Minden nap hajnali ötkor kezdenek, és kora délutánig dolgoznak a területen. A tervásatás a Komáromi Klapka György Múzeum és az ELTE BTK Régészettudományi Intézet közös projektje, amelyet dr. Bartus Dávid mellett Számadó Emese múzeumigazgató vezet. 

Tavaly is ezen a helyszínen dolgoztak Komáromban, akkor 650 négyzetmétert nyitottak meg, ennek nagy részét fel is tárták. Idén 600 négyzetméteren dolgoznak. Az egész fürdő azonban legalább hatezer négyzetméter volt a radarfelvételek alapján. Az ókori épületnyomokat egyébként talajradarral, mágneses műszerekkel, légi felvételekkel azonosítják, sokszor szinte a teljes alaprajzot lehet látni. A római kori fürdők három fő részből álltak, nincs ez másképp itt sem. Voltak hideg, meleg és langyos vizes traktusok. Tavaly egy hideg vizes részt tártak fel az északi részen. A tavalyi medence párjánál is kutatnak, megtalálták a csatornáját, amelyen a szenny­víz folyt ki, valamint a befelé folyó rész négy méter hosszú ólomcsövét, ami teljesen épen megmaradt. 

A meleg vizes medencében több száz négyzetméteres területen padló- és falfűtés nyomaira bukkantak. Emellett találtak például egy strigilist, amely egy bronzból készült, kampós eszköz. A rómaiak ezzel kaparták le a fürdőzéskor testükre kent olajat, illetve a szennyeződéseket. Előkerült vasból és bronzból készült tégely is, amelyben kenőcsöt, vagy olajat tartottak. De felleltek páncéltöredéket, kerámiákat és hetvenöt pénzérmét, amelyeket egy barbár betörés elől rejthettek el. Az egyik téglán egy katona szegecses sarujának fél lábnyomát is megtalálták. 

– Szakmai szempontból a legfontosabb, hogy pontosan tudjuk keltezni a fürdő építésének dátumát – hangsúlyozta dr. Bartus Dávid. – 101 és 105 között itt állomásozott a XI. Claudia legio, ez idő alatt épült fel a fürdő is.  

Mindezt onnan lehet tudni, hogy a fürdő egyik helyiségében a padlófűtésnél téglalap alakú pecsétek láthatóak, amelyeken olvasható a XI. Claudia legio neve, ami azt jelenti, a fürdőt akkor építették, amíg itt állomásoztak. Augusztus közepén ismét rendeznek nyílt napot is, amelyre várják majd az érdeklődőket. 

Komárom és környéke gazdag régészeti lelőhelynek számít, ahol rendre a felszínre kerül egy-egy izgalmas lelet. A Duna-menti város területén 1990-óta zajlanak régészeti ásatások. A szőnyi vásártéri feltárásokat követően néhány éve a MOL városrész is feltárási helyszínné vált, melynek során kiderült, hogy a római kori polgárváros mellett egy katonai objektumokból álló egykori település romjai is fekszenek a föld alatt.

A 2021-es ásatási szezon például szenzációs eredménnyel zárult, ugyanis sikerült megtalálni és részben feltárni a légiótábor több ezer négyzetméter alapterületű fürdőjét, amelyhez hazánkban egyedül a 18. században előkerült aquincumi Thermae Maiores fogható.

Az Azaum ókori leleteit őrző és bemutató Azaum Római Tábor nemrégiben a megyei értéktár jelképes kincsestárába is bekerült. A tábor és élménypark a római korok katonai táborainak mai absztrakciójaként őrtornyával, kézműves műhelyeivel, az interaktív élménytárral és a mellé telepített barbár falu megjelenésével és hagyományőrző programjaival megidézi az egykori Azaumban élő légió katonáinak, polgárainak és környezetüknek mindennapjait.

Nem csak a komáromiak lehetnek büszkék a régészeti eredményekre, de a dömösiek is. A késő római őrtorony feltárása során ugyanis még aknavető gránátot is találtak az esztergomi Balassa Bálint Múzeum és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének munkatársai.

A településen az idén tavasszal régészeti előadással és kiállításmegnyitóval ünnepelte a Dömösön fellelt római őrtorony bemutatását a Balassa Bálint Múzeum. A torony 11-szer 11 méteres alapterületű, mintegy 8 méter magas és valamivel több mint egy méter vastag falú építmény volt. A feltárásból az is kiderült, hogy az épület kiégett, tetőszerkezete beomlott. A feltárás helyén 60 késő római érmére bukkantak, mellettük többféle fém használati tárgy is megtalálható volt. 2021-ben az ásatás folytatásával a torony keleti és déli falát kutatták, melynek során megtalálták az épület emeleteire vezető lépcsőket, köztük egy tölgyfalépcső-maradványt is. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában