Retro

2022.07.26. 20:00

A legendás évek, amikor egy országot tanított Sinkovits és Öveges professzor a tévében (videók, fotók)

Milyen szerepe volt a televíziónak az oktatásban? Hogyan oldották meg azokon a településeken az Iskolatelevízió vetítését, ahol még áram sem volt? Kládek László, a Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltár munkatársa gyűjtötte össze, hogy megyénkben az 1960-as évektől miként terjedt el az Iskolatelevízió.

Sugár Gabi

TV-t minden iskolának! akció - a Dunai Vasmű munkásai televíziót adnak át egy Bács-Kiskun megyei tanyai iskolában. (1971)

Forrás: Fortepan/Rádió és Televízió Újság

A televízió világméretű elterjedése természetessé tette, hogy ez a média is a közoktatás szolgálatába álljon. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában az 1950-es, 1960-as években indultak ilyen jellegű műsorok – nem egy esetben a tanárhiány enyhítésére. Kelet-Európában a televíziózás késedelmesebb megindulás miatt az 1960-as évek elejétől-közepétől számíthatjuk az iskolai „tévékorszakot”.

A Magyar Televízión belül 1963-ban alakult meg az új rovat Kelemen Endre (1933 – 2018) vezetésével, és 1964. február 5-én délelőtt adta első adását az Iskolatelevízió. A Művelődési Minisztérium az első félévben 100 iskolát jelölt ki kísérleti jelleggel, ahol a gyerekek és tanáraik megtekinthették az adásokat. A kísérleti félévet követően a kedvező fogadtatás birtokában gazdagodott a műsorpalettája. 

Öveges József professzor Tatán, a mai Eötvös József, akkor piarista gimnáziumban is tanított. 1922-1924 és 1930-1940 között. Az Öreg-tó jegén reverendában korcsolyázás közben kitalálta a vitorlás korcsolyázást. Első könyvét Tatán írta Időjóslás és időmeghatározás címmel. Közérthető, érdekes, televíziós ismeretterjesztő sorozata kapcsán országosan ismert és elismert lett. 1964-ben Tata díszpolgárává választották.

Az új szemléltetőeszközt leggyakrabban az általános iskolák tanulói nézték. Sugároztak tanórákat a gimnáziumok tanulóinak, valamint az egyetemistáknak is. Az 1970-es években az óvodába nem járó gyerekeket készítette elő az iskolára a Tévé-ovi című sorozat, míg a Mindenki iskolája a nyolc osztályt el nem végzett felnőtteket hívta a televíziók elé. Szintén az Iskolatelevízió műsora volt a Családi kör című sorozat és bár késő este került adásba, mégis a hazai televíziózás egyik legsikeresebb programja lett. 

Képi szemléltetőeszközök - A rádió és főleg a televízió elterjedése előtt is alkalmaztak a tanítók és tanárok különféle képi szemléltetőeszközöket (diavetítő, filmvetítő). Az 1960-as évek közepétől a televízió mellett egyre több lemezjátszó, magnetofon jelent meg az iskolákban. Ugyan a tévé volt a nagy újdonság, de „új filmek, diafilmek, hanglemezek, magnetofonszalagok” is készültek az oktatás segítésére, korszerűsítésére. 

Az esztergomi Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikumban vett fel adásokat 1969-ben az Iskolatelevízió. Tíz évvel később a Weöres Sándor költészetét bemutató műsort Pilismaróton, az egyik halastó partján rögzítették, melyben ajkai és visegrádi gyerekek, Károlyi Amy, Sebő Ferenc, Kertész Péter, Halász Judit, a Sebő és a Tolcsvay együttes szerepelt.

A hetvenes évek végétől a tantárgyi műsorok helyett már a komplex ismeretek nyújtására törekedett az Iskolatelevízió szerkesztősége. A gyerekek számára a korábbi alapoktatás helyett „látókörszélesítő” műsorokat készítettek, a pedagógusokat pedig a tantervi változásokra készítették fel.

Tatabányán 1964-ben még csak egy-két iskolában láthatták a gyerekek az Iskolatelevízió adásait. A kesztölci iskolának ekkor még nem volt tévékészüléke, ezért az osztályok a művelődési házban nézték az adásokat. Az almásfüzitő-felsői iskolában a felső tagozatosok is rendszeresen nézték a kémia és fizika, illetve az oroszórákat. Nagyigmándon a párhuzamos osztályok közül az egyik nézte az adásokat, míg a másik nem. Így próbálta a tantestület lemérni, hogy van-e különbség a két osztály tudása között, azaz miben és mennyit segít a „vizuális oktatási módszer.”

Televíziót minden iskolának! - 1969-re még mindig nagyon sok olyan tanyai és külterületi iskola működött országszerte, ahol nem volt televízió – sőt: áram sem. Ezért ebben az évben a Hajdú-Bihar megyében országos jelentőségűnek ígérkező akciót indítottak, hogy a megyében a tanév végére lehetőleg minden iskolában legyen legalább egy tv-készülék, s a televíziót, az eddiginél jobban használhassák fel az oktató-nevelő munkában.” A „Televíziót minden iskolának” akció országos üggyé vált. Külön újsághírt kapott az Omega együttes felajánlása, amelynek tagjai a Nagykőrös melletti Bánom-dűlői tanyai iskolának ajánlottak fel tévékészüléket 1970-ben. A kis iskolának aggregátorra is szüksége volt, ugyanis erre a tanyára még nem volt bevezetve az áram.

Megyénkben először a dorogi Anyagellátó Üzem dolgozói csatlakoztak a mozgalomhoz. A bakonybánki iskola részére a komáromi Vegyes Kisipari Termelőszövetkezet ajánlott fel egy televíziót és antennát. Ettől kezdve megyénkben is intézmények, szervezetek, vállalatok, szövetkezetek sora csatlakozott a kezdeményezéshez. Megyénkben a Komárom Megyei Tanács VB művelődésügyi osztálya döntött az iskolák készülékellátásáról, így a kollektíváknak ide kellett bejelenteni szándékukat. A Komáromi Állami Gazdaság „vezetői, párt- és társadalmi szervei” a gazdaság területén működő öt külterületi (Boldogpuszta, Tömördpuszta, Csémpuszta, Makkpuszta és Szőkepuszta) általános iskolát ajándékozták meg egy-egy televízióval, míg a tárkányi iskola a Marx Károly Közgazdasági Egyetem jóvoltából „hordozható »Mobile« típusú televíziót” kapott.

A Dorogi Járási Tanács VB. Művelődési Osztályának iratai között fennmaradt a „Televíziót minden iskolának” mozgalom jelentése 1969-1970-ből. Eszerint a járás 36 iskolájából már csak a Süttő-bikolpusztainak nem volt tévéje 1970 végén, viszont több, jómódú település iskolája két készülékkel is rendelkezett, míg a bajnai iskolának három tévéje is volt.

A Dorogi járás falusi iskolái közül a táti intézmény már 1958-tól „dicsekedhetett” a szülői munkaközösség által beszerzett Orion AT 501 típusú készülékkel, míg a leányvári iskola egy évvel később kapott készüléket az iskola „baráti körétől.” 

A legelterjedtebb készüléktípus az Orion AT 650 Sigma és annak változatai (AT 651, AT 1651): 14 iskolában ilyen tévét nézhettek a tanulók. A televíziók az első időkben a szülői munkaközösségek, iskolai baráti körök jóvoltából kerültek az osztálytermekben. Tizenegy iskola jutott így tévéhez. 13 iskola számára a Dorogi Járási Tanács VB. művelődésügyi osztálya vett készüléket 1964-től 1969-ig. 

Sikeres volt az akció - Az akció 1970 végén zárult, aminek keretében országosan 2000 televízió került az iskolákba, azaz „1500 tanintézet kapott tv-készüléket, különböző társadalmi és tömegszervezetektől, továbbá üzemektől, vállalatoktól, intézményektől, termelőszövetkezetektől. A Művelődésügyi Minisztérium és a tanácsok együttesen további 500 televíziót juttattak 1969-ben az iskoláknak.” Komárom megye 143 iskolája közül 44-ben nem volt televízió a mozgalom indulásakor. „Különösen jól jött ez Kiscsévpusztán, Bikolpusztán, Pusztamaróton s a hasonló helyeken. Erőnkből még arra is futotta, hogy másfelé, elmaradottabb, kevéssé ellátott területekre is juttassunk az ajándék-készülékekből. 

1973-ban pedig a kisbéri művelődési házban „audio-vizuális stúdiót nyitnak, ahol lehetőség nyílik állandó vetítésekre, rendszeresen használhatják majd a stúdiót a magnósok, … terveznek színes televíziós készüléket is vásárolni.

De sokszor a szükségből kellett erényt kovácsolni. A ma már Esztergomhoz tartozó, egykori Pilisszentlélek iskolájának tanára, Nagy Sándor pedagógus az osztatlan tanulócsoport korszerű tanítási módszerét fejlesztette ki. A gyerekek „valamennyien fülhallgatót viselnek, s padsor előtt magnetofon forog nesztelenül. Ha belehallgatózunk az egyik fülhallgatóba, a tanár hangja jelentkezik, a kémiai tanulókísérlet menetét diktálja. 

„Meg kellett kettőznöm magamat … A szülők nem egyszer szóvá tették, … hogy a közös órákon nem tudunk eleget foglalkozni mindkét osztállyal. ... Átalakíttattuk a magnetofont, fülhallgatókat szereztünk, kidolgoztam néhány magnós óratervet. … Kétszer tanítja végig ugyanazt az órát, egyszer a magnó mellett, egyszer az osztályban. Új anyagot olvas rá a tekercsre … Ha eltehetné a már kész óratekercseket, jövőre csak elő kellene venni, s bevinni a megfelelő órára. ”

Ma már alapfelszereltség a televízió, s okos eszközök tucatjai közül válogathatnak az intézmények pedagógusai. 

Iskolatelevíziók „tévétanárai” - Az Iskolatelevízió adásainak műsorvezetői közül érdemes megemlíteni Imrecze Zoltánnét, aki matematikát, és Nagy Vendelnét, aki földrajzot okított. Többek között Tamási Eszter, Márkus László, valamint Garas Dezső és Darvas Iván is segítette az általános iskolák tanulóit. Gyerekek is „sztárrá” válhattak: így például az ácsi Krisch Róbert 1967-ben az Iskolatelevízió kémiaversenyén győzedelmeskedett.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában