Bukógalamb

2022.06.16. 11:05

A világhírű Komáromi Bukógalamb

A Komáromi Bukó a török időkben érkezett hazánkba. Nevét egyrészt onnan kapta, hogy a letöbb példány a komáromi tenyésztők kezei közül került ki, másrészt pedig hogy csapatban szállva, repülés közben hátrafelé bukfenceztek a levegőben.

Gál László

Forrás: komarom.hu

A Komáromi Bukó pontos származási helye ismertlen, valószínűsíthető, hogy a török időkben behozott, török fajtákból tenyésztették ki. Az első példányokról a XIX. századtól kezdődően szólnak említések, melyek legnagyobb számban a komáromi tenyésztők kezei közül kerültek ki. 

A Komáromi Bukógalambnak jellemzően az „egyszínű” és a „szívhát rajzolatú” változatát ismerjük. A faj sajátossága a hófehér hát, fej és szárny, valamint, hogy a csőre alatt „előkének” nevezett, szintén fehér színű foltot visel. Az összes többi testrész esetében elvárt a fajtától, hogy színes legyen. A fekete, sárga és barna színek közül bármelyiket viselhetik, de a kék és az ezüst színű komáromi bukók is gyakoriak voltak. Másik fő ismertető jele, hogy a tarkóján, enyhén hátrafelé dőlő, úgynevezett „körfésű” található. Különlegessége még, a fektetett tojás alakú fejforma. Homloka tompa, a fej hátsó része pedig hegyes. A szem körül piros színű, két soros szemgyűrűt visel. A fajta az idők során aztán folyamatos változásokon ment keresztül.

Komáromi Bukógalamb 2
Forrás: komarom.hu

A századfordulón élő példányok csapatokban repültek és repülés közben hátrafelé bukfenceztek a levegőben. Ma már egyik példány sem képes erre az akrobatikus repülésre 

– mondta el Molnár Péter, komáromi galambász.

Molnár Péter arról is beszélt, hogy mivel az évszázadok során a korábban ismert fej és csőrforma is változott, röpképességüket ugyan elvesztették, küllemre azonban sokkal szebbek, mutatósabbak lettek. A rövid csőr hátránya, hogy saját fiókáit nem képes felnevelni, ezért muszáj úgynevezett dajka galambokat tartani mellette. Elterjedtségét tekintve jellemzően a Duna-mentén fordult elő leggyakrabban, ezen belül leginkább Győrtől, Komáromon keresztül, Vácon át, egészen Budapestig. Emellett a pécsi, szombathelyi és székesfehérvári tenyésztők is előszeretettel foglalkoznak velük.

Komáromi Bukógalamb 3
Forrás: komarom.hu

A galambászat, mint hobbi, már nem olyan népszerű, mint egykor, így a Komáromi Bukó jövőbeni sorsát is nehéz behatárolni. Külföldön sajnos már több van belőlük, mint Magyarországon. Különösen Németországban és az arab országokban kedvelik ezt a nem mindennapi fajtát.  arabok. 

– tájékoztatott a komáromi galambász, aki azt is elmondta hogy az említett országokon kívül nagyon szép példányokat tenyésztenek még a dél-szláv tájakon és a Felvidéken. Észak-Komáromban külön bukó galambot tenyésztő klub is alakult a fajta megmentése érdekében, de Svédországba és a tengeren túlra is kerültek már ki gyönyörű madarak innen, Komáromból. 
 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában