Megyei értéktár

2022.06.27. 20:00

15 kinccsel gazdagodtunk: lajstromban a Monostori híd és az Azaum Római Tábor is

Megyénk szinte minden szegletéből érkezett javaslat új megyei értékekre, így a megyei értéktár bizottság 15 újabb kiválóságot helyezhetett a jelképes kincsestárba a legutóbbi ülésén.

Petrik József

Forrás: 24 Óra

Megyénk gazdag a történelmi, kulturális, természeti értékekben és figyelemre méltó az épített és szellemi örökségünk is. Ennek adja egyfajta keresztmetszetét a most lajstromba vett értékek sora.

Újra éledt Azaum Római Tábor

Az almásfüzitői Azaum Római Tábor és élménypark a letűnt ókori történelem új életre keltett darabkája, amely a római korok katonai táborainak mai absztrakciója. A tábor őrtornyával, kézműves műhelyeivel, az interaktív élménytárral és a mellé telepített barbár falu megjelenésével és hagyományőrző programjaival megidézi az egykori Azaumban élő légió katonáinak, polgárainak és környezetüknek mindennapjait. Kiállítóterében az Azaum ókori leletei tekinthetőek meg, az interaktív élménytárában a legmodernebb virtuális eszközök repítik a látogatóinkat az ókorba.

Megyei értéktár Azaum-almásfüzitő
 A letűnt ókori történelem új életre keltett darabkája (Forrás: KEM Értéktár Bizottság)

Az eltűnt Igmándi keserűvíz

1862-ben Schmidthauer Antal gyógyszerész meggyőződött arról, hogy a nagyigmándi víz összetételénél fogva a ritka ásványvizek, a keserű ízű sós vizek közé tartozik. Még ebben az évben Molnár János pesti gyógyszerész igazolta, megerősítette ezt a tényt részletes vizsgálatával. A palackozott Igmándi keserűvíz az egész országba, sőt Amerikába is eljutott.

Az üzemet 1949-ben államosították. 1972-ben majd 1976-ig folyamatosan 1 millió körüli volt a forgalom. 1977-1980 között valamivel 1 millió alá csökkent a termelés, amit 1981-ben sikerült 1 millió 43 ezer palackra növelni. A későbbiekben problémát jelentett a talaj elnitrátosodása, a vízhozam csökkenése is. Ezen okokból meg kellett szüntetni a termelést, és ezzel a 120 éves Igmándi keserűvíz eltűnt a gyógyvizek palettájáról.

Több mint ötven éve dalolnak

Tatabányán, a Felsőgallai Német Nemzetiségi Dalkör 1969 október elején alakult. Azóta számos hazai és nemzetközi sikert ért el az együttes, amelyet jelenleg 19 énekes, 2 harmonikás és a karnagy alkotja. A dalkör működése töretlen, miként népszerűsége is.

Az OMBKE megyei szervezetei

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) megyei szervezetei sorába három helyi „csoportosulás” tartozik. Szűkebb hazánkban ez a három szervezet őrzi a bányászati hagyományokat, különös tekintettel a szénbányászati múltra, emlékekre. A legrégebbi, több mint 100 éves szervezet a dorogi, míg a tatabányai és oroszlányi több mint hat évtizede tevékenykedik.

További három értéket vettek fel - A Popovics György elnökletével megtartott megyei értéktár bizottság legutóbbi ülésén eredetileg tizenkét ajánlást, illetve kérelmet vizsgáltak volna meg a bizottsági tagok. A fórumon azonban további három javaslat hangzott el, annak érdekében, hogy tovább bővüljön a lajstrom. Így került a kincsek közé a Komáromi kisleány országtorta, az Építőipari Nívó Díjas Monostori híd és a míves Komáromi láda.

Kiállítást rejt a „Szent György” villa

A tatai Szent György villában látható Esterházy lóidomító intézet és kiállítása szintén a megyei értéktárba került, a kulturális örökség kategóriában. Nieselberger István építőipari vállalkozó 1947-től lakta a villát haláláig. Ami máig családi kézben maradt, így megőrizve a korhűséget, eredeti belső enteriőrt az utókor számára. A leszármazott Nieselberger Róbert szándéka a villa történelmi részének bemutatása, hogy mint kuriózum elősegítse a korszak megismerését. Tata lakóinak, az iskoláknak, a lovastörténelemnek olyan plusz információt kíván adni, ami közelebb viszi az olvasót Tata aranykorához. Emléket állít azoknak, akik lóversenyzésében, tenyésztésben világhírnevet szereztek a városnak.

Megyei értéktár tatai lóidomító
Azoknak állít emléket, akik lóversenyzésében, tenyésztésben hírnevet szereztek a városnak (Forrás: KEM Értéktár Bizottság)

A tájvédelmi körzet gyöngyszeme

Az Agostyáni arborétum a Gerecse Tájvédelmi körzet gyöngyszeme, a hegység egyik páratlan szépségű völgyében a Bocsájtó-völgyben található. Az arborétum több mint 30 hektáron mutatja be fás szárú növényeit. A kertet az év bármely időszakában érdemes felkeresni, hiszen növényritkaságaival egyedülálló esztétikai élményt nyújt. A völgy különleges mikroklímáját, – a domborzat és a vízfolyás adta helyi éghajlat kedvező hatásait – Esterházy Móric fedezte fel. A völgyön átfutó Hidegkúti-forrás vizét összegyűjtő patak útjába gátat építettek és két tavat létesítettek, a kedvező éghajlat fenntartása érdekében. Arborétumban csaknem 300 féle fa és cserje érzi magát otthonosa.  2004 óta közösségi jelentőségű Natura 2000 Különleges Madárvédelmi Területe, és méltán viseli: a „Madárdalos Agostyáni Arborétum” jelzőt.

Esterházy Móric élő öröksége

Majkpusztán, a kamalduliak feloszlatott rendjének kolostora állt, amelyet az 1860-as évektől a tulajdonos Esterházyak vadászkastéllyá alakítottak át. Itt született gróf Esterházy Móric. Móric gróf, édesapja nyomdokain járva, felesége, Károlyi Margit grófnő támogatásával felkarolta és segítette a szegény sorsú embereket. Karitatív tevékenységével kitűnt kora mágnásai közül. Majkon római katolikus népiskolában oktatták a környék gyermekeit.

Az Akai Fiáth sírkert jövője

A Fiáth nemzetség hazánk egyik legősibb nemesi famíliája volt már a Hunyadiak korában is. A XVIII. századtól Az Akai Fiáth sírkertben neves családtagok temetkeztek. Itt nyugszik Fiáth József császári és királyi kamarás, báró Fiáth Ferenc Veszprém vármegye főispánja, valamint felesége Kapy Ágnes, akinek anyagi támogatásával épült a csatkai kegytemplom. Továbbá itt temették el báró Fiáth Miklóst, Fejér vármegye főispánját, testvéröccsét báró Fiáth Pált, aki szintén Fejér vármegye főispánja volt. Végül itt nyugszik két huszárkapitány is, akik az I. világháborúban hősi halált haltak.

Csaknem kétszáz kincs a lajstromban - A megyei értéktárban szereplő kincsek szűkebb hazánk szinte minden települését „képviselik”. Miként megyénk szinte minden szegletéből érkeztek és érkeznek javaslat új megyei értékek felvételéről a szakmai bizottság elé. Nem volt ez másképp a legutóbbi tanácskozáson sem, ahol végül tizenöt érték kapott szabad utat a kincsestárba. Ezzel pedig a megyei értékek száma (196) csaknem eléri a kétszázat.

Ritkaság számba menő altemplom

A dömösi prépostság altemploma igen jelentős és ritka emléke az Árpád-kori építőművészetünknek, egyedülálló elhelyezkedése és kulturális értéke miatt. Napjainkban az altemplom, a hitéleti alkalmak mellett, a prépostságba ellátogató érdeklődők részére, a hiteles történelmi bemutatáson és tárlatvezetéseken túl, olyan kulturális és egyéb gyerekprogramoknak nyújt helyszínt, amelyek közösségépítő és megtartó szerepük mellett jelentős szemléletformáló hatással is bírnak. A terület régészeti feltárása 1977-ben kezdődött. Az ásatások során megtalálták a 11. századi királyi kúria falmaradványait, a prépostsági templom alapfalait. Legjelentősebb maradványa azonban ennek a korai templomnak a félköríves szentélyű altemplom.

A festőművész munkássága

Kóthay Ernő festőművész a Komárom megyei Bajóton született. Népi kollégistaként került Budapestre, tanulmányait 1949 és 1952 között a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán és Baján végezte, mestere a nagy tudású Bencze László és Rudnay Gyula volt. A festőművész munkássága Tata és a megye képzőművészeti múltjának, művészettörténetének megkerülhetetlen, értékes része. Életműve maradandó.

Az Árpád-kor óta a finom borok hazája

A történelmi Magyarország bortermelésében az Árpád-kor óta fontos szerepet játszott a Neszmély település nevével fémjelzett borvidék, amelynek nedűi a királyi asztalokon is „jól mutattak”. Az egyébként – Ászártól Kestölcig – hosszúra „nyúlt” borvidéknek történelmi szerepe volt és van, illetve jótékony hatást gyakorolt szűkebb hazánk gazdasági helyzetére, kultúrájára, turisztikájára. A térség hírnevét az Év bortermelői cím nyertesei és az Év pincészetei elismerések tulajdonosai csak tovább öregbítették.

Irodalmunk jeles alakjainak szülőháza

A kömlődi református parókia az 1740-es években épült, ekkor Szathmáry István volt a prédikátor, ezekben az években épült maga templom is. A műemlék épületet, amely a református parókiát és mellette álló nyári konyhát foglalja magába, a tulajdonos Kömlődi Református Egyházközség teljeskörűen felújította, és azóta is karban tartja. A homlokzatán márvány emléktábla hirdeti, hogy a magyar irodalom két jeles személyisége született e ház falai közt 1760-ban Pálóczi Horváth Ádám és 1814-ben Obernyik Károly. Az épületben található a „Szentkemence”. Ez a környéken szintén egyedülálló ritkaság.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában